Százötven éve, 1858. október 14-én alapította Kugler Henrik Budapesten a mai József nádor téren cukrászatát, amely Gerbeaud néven vált legendává. A soproni cukrászdinasztiából származó Kugler Európa-szerte, még Párizsban is gyűjtötte a tapasztalatokat, mielőtt megnyitotta teát és különleges süteményeket kínáló üzletét, ahol a fagylaltot nyáron — kedvcsinálóként — az üzlet előtt, az utca kövezetére állított asztaloknál fogyaszthatta a nagyérdemű.
A Kugler-cukrászat 1870-ben tette át székhelyét a közeli Gizella térre (a mai Vörösmarty tér). Csokoládés kávé, finom likőrök, cukorbonbonok, különleges torták, és persze a vendégek dicsérték a mestert, akinek mignonjait egyszerűen csak kuglernek nevezték. A cukrászmester 1882-ben Párizsban ismerkedett meg a genfi születésű Emil Gerbeaud-val (1854—1919), akit két évvel később Pestre hívott.
Az üzlet vezetését 1884-től átvevő Gerbeaud nagy lelkesedéssel és vállalkozó kedvvel látott munkához: a segédek számát tízről hatvanra emelte, s további tizennyolc-húsz elárusítónőt, húsz csomagolónőt és öt szállítót is alkalmazott. Számos újítást vezetett be, a választékot új termékekkel bővítette, vajas, párizsi és különleges krémeket, több mint százféle teasüteményt, csemegecukorkákat készített. Ő honosította meg vagy kísérletezte ki az olyan ínycsiklandó finomságokat, mint a macskanyelv, a konyakmeggy, a csokival bevont drazsé és a róla elnevezett zserbószelet.
Üzemét később gépesítette, a XIX. század végén 150 alkalmazottjának többsége már azért jött külföldről, hogy ellesse titkait. Gerbeaud nem csupán az általa előállított édességek minőségére volt büszke, a belbecs mellett ügyelt a külcsínre is, termékeit saját tervezésű, jellegzetes, művészi dobozokban árusította. Cukrászdáját még sokáig úgy nevezte: „Gerbeaud—Kugler utóda", de a Gerbeaud név egyre inkább fogalommá vált önmagában is. Kitüntetésekkel, ipartestületi díszelnökséggel ismerték el a magyar cukrászat és édesipar felvirágoztatását elősegítő szolgálatait, még a Francia Becsületrendet is kiérdemelte.
A cukrászdát 1908-tól a Gerbeaud Emil és családtagjainak igazgatósági tagsága mellett életre hívott részvénytársaság tartotta fenn. 1910-ben felújították, belső berendezésének terveit Darilek Henrik, korának jelentős iparművésze készítette, tovább erősítve az üzletvezetés és az árukínálat sugallta franciás hangulatot. 1945 után a Gerbeaud-t is államosították, 1948—1984 között Vörösmarty Cukrászda néven igyekeztek megőrizni exkluzív voltát, és ápolni a hagyományokat. A Gerbeaud-felirat 1984 márciusában került vissza az épületre. 1997-ben egy teljes évig tartó rekonstrukcióval régi szépségében állították helyre a vendéglátás szinte valamennyi műfaját kínáló Gerbeaud-házat.
