Mózes László
A szülők tekintélyes része kifogásolja a kormány iskolakezdéshez való viszonyulását – mutat rá egy tegnap közzétett közvélemény-kutatás. A kolozsvári IRES szerint a megkérdezett szülők 48 százaléka egyáltalán vagy csak nagyon kis mértékben elégedett azzal, ahogy az Orban-kabinet az iskolakezdést kezeli, a megkérdezettek hasonlóan bizalmatlanok az egészségügyi, illetve az oktatási tárcákat irányítókkal szemben is.
Folyamatosan romlik Orbanék megítélése, ami immár nem is újdonság, hiszen nem csak az oktatás terén keltettek zűrzavart, hanem az egészségügyben is, sőt, ma már inkább az a kérdés, melyik az az ágazat, ahol nem hatalmasodott el a káosz. Az iskolai maszkviselést illetően is többen egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, előbb Iohannis jelentette ki, hogy a diákoknak és a pedagógusoknak maguknak kell gondoskodniuk szájmaszkjaikról, aztán Monica Anisie, minden idők legtehetségtelenebb tanügyminisztere az önkormányzatok nyakába varrta a védőeszközök beszerzésének kötelezettségét, ám eközben a pedagógusok egy része úgy véli, a munkatörvénykönyv értelmében a szaktárca feladata, hogy egészséges munkakörülményeket biztosítson alkalmazottjainak. Hárítják a felelősséget, mint mindig, arról nem is beszélve, hogy európai példák alapján a maszkviselést is lehetett volna másként szabályozni, hiszen az országok egy részében nem kötelezik a gyermekeket – főleg a tíz év alattiakat – a védőeszköz iskolai használatára. A rászorulók maszkokkal való ellátása pedig nem más, mint egy rossz vicc, a kormány a mai napig sem volt képes megoldani ezt az önként vállalt feladatot.
Az IRES arra is rámutat, a szülők számára nyilvánvalóan a gyermekek egészsége a legfontosabb, ám többségük – tíz szülőből hat – azt szeretné, hogy a járványhelyzet ellenére az iskola szeptember 14-én a megszokott módon kezdődjön el. Ez olyan társadalmi igény, melyet a vendéglők újranyitására is rábólintó kabinet nem hagyhat figyelmen kívül, ráadásul oktatási szakértők már rég figyelmeztetnek, az iskolák bezárása sokkal több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár.
Persze, most kirívóan látszik, hogy az elmúlt harminc évben a mindenkori hatalom számára fontosabb volt a hírszerző szolgálatok izmosítása, mint az oktatás korszerűsítése, most derül ki igazán, milyen sokak kényszerülnek mostoha körülmények között tanulni: nincs elegendő osztályterem, a vidéki iskolák némelyike pedig rendületlenül siralmas állapotban várja a diákokat. Hirtelenjében Brüsszelből dobtak egy mentőövet, az ország 175 millió eurónyi vissza nem térítendő európai uniós támogatást kap táblagépek, egészségügyi felszerelések és mobil vécék beszerzésére. Tavaly ősszel ugyanis 1170 vezetékes víz és csatornázás nélküli iskolában kezdték el úgy az oktatást, hogy még kezet sem tudtak mosni. E dicstelen állapotot enyhítendő, az EU most 25 millió eurót ad kizárólag mobil vécék felszerelésére, s a huszonegyedik századi latrinahasználók csak abban reménykedhetnek, hogy a pénzéhes, politikusokkal összefonódott vállalkozók bár ezt nem nyúlják le.
