Valóban, szinte hihetetlennek tűnik ez a genealógiai mazsola, pedig már volt szó róla lapunkban is, a Székelyföld kulturális folyóiratban is, mégis fura, hogy a meglepő tény nem kevert fel több port a román művészettörténeti berkekben. Ezen ugyan nem nagyon csodálkozunk, mert már a festő élében is egyfajta titok fedte felesége kilétét, egyetlen gyermeke édesanyjának személyét. Nem igaz az, hogy egy szűk kör nem tudhatott a családi kapcsolatról, mert derült égből villámcsapásként, 1997-ben a festő két Párizsban élő unkája (N. Grigorescu és Ruxanda) azért érkeztek Csomakőrösre, hogy meggyőződjenek, a nagyon ritkán Maria Danci vagy Danciu néven szereplő nagymama valóban magyar-e és valóban innen származott-e. Szerencséjük volt, mert a helybeli református lelkipásztor híján – akit a vendégek nem találtak otthon – Debreczi Pálné Szász Irénke fogadta őket, akit úgy tisztelünk ma is, mint Csomakőrös népnek jó ismerőjét, családkutatót, aki tanulmányt is írt a falu családairól. A vendégekkel egy közös fényképfelvétel is készült, Szász Irénke megnyugtatta őket, hogy él a Dancs família a faluban. A látogatók visszautaztak, s az „örömhírt” közölték Remus Nicolescuval (1927–2005), aki akkor a Román Akadémia Művészettörténeti Intézetének igazgatója volt, és adatokat kért Bíró Sándor korabeli kőrösi lelkésztől egy, a témához kötődő tanulmányhoz, amely – feltételezzük, hogy több ok miatt – soha nem készült el, s így továbbra is lepel fedi a festő családi kapcsolatát, amit sem ő, sem élettársa nem tartott fontosnak felfedni. Bizonyára titokban szerették volna tartani azt, hogy a fiatal hölgy előbb szeretője, utóbb gondos élettársa volt, és csak a festő halála évében lett hivatalosan Grigorescu felsége.

Időközben azonban két rövidebb, román nyelven megjelent kiadványban is esett szó „a festő feleségének kilétéről”. Gondolva arra, hogy a családtörténeti felfedezésnek el kell jutnia a mai művészettörténeti berkekbe, a Sepsiszentgyörgyön élő dr. Nagy Lajos nyugalmazott családorvos és említett Debrecziné, miután már fotokópián lehetett kutakodni a családkönyvekben, kiderítették, hogy Dancs Mária a csomakőrösi Dancs József és Ördög Zsuzsanna 1865-ben született lánya volt, aki – akárcsak sok más székely lány is – szolgálni szegődött Bukarestbe, itt ismerkedhetett meg az agglegény festőművésszel, s lett modellje, később szeretője, közös gyermekük édesanyja, férjének odaadó gondozója. Horribile dictu azt is el kell mondanunk, hogy dr. Nagy Lajos és Debreczi Irénke felmenői között is jelen vannak a Dancsok. Dr. Nagy Lajos egy román–magyar nyelvű összefoglaló tanulmányt adott ki ez év nyarán (képünk), melyet szándékában van – egyfajta tudomásulvétel végett – eljuttatni a câmpinai Nicolae Grigorescu Emlékmúzeumba. A festő ugyanis ebben a Prahova-völgyi városban élte élete második felét, ennek a városnak a temetőjében nyugszanak porai. Síremléke mellett egy jeltelen sír is van, bizonyára oda temették feleségét, Dancs Máriát is, aki halála után nem kapott síremléket. A kiadvány külön érdekessége, hogy szerkesztését és tördelését a Mikes Kelemen Főgimnázium végzettje, az egyetemista, Dima-Csoma Endre végezte, akit fiatalkora ellenére igencsak foglalkoztat a számára érdekesnek és hasznosnak tűnő családkutatás és a családi címerek témája.