A megyei önkormányzat vezetője a háromszéki RMDSZ elnökeként elmondta: 40-ből 30 helyen a szövetség jelenlegi elöljárói készülnek új mandátumra, és van tíz új pályázó is, akik közül öten – Imets Lajos vargyasi, Kiss Augustin zágoni, Lukács Attila ozsdolai, Józsa Géza hidvégi és Ilyés Botond gelencei jelölt – tegnap mutatkoztak be a nagyobb nyilvánosság előtt.

Bevezetőjében Tamás Sándor elmondta: a polgármesterek elsődleges feladata a minőségi közszolgáltatások megteremtése (például a vízvezeték és a csatornázás kiépítése, de a sport és a művelődési tevékenységeké is), a napi kérdések megoldásához szükséges gyakorlatiasság mellett azonban közösségük vezetői is kell hogy legyenek, ugyanakkor együttműködési készséget kell tanúsítaniuk az emberekkel, a szomszédos települések vezetőivel, a kistérségben élőkkel és a megyei önkormányzattal is.

A bemutatkozást az „alsó végen” kezdték, Vargyas polgármesterjelöltjével. Tamás Sándor elmondta: ez az a község, ahol semmilyen haladás, fejlődés nem mutatkozott meg az előző évek alatt (2016-ban az RMDSZ alulmaradt a választásokon). Ebből a stagnálásból szeretné kimozdítani a vargyasiakat Imets Lajos volt alpolgármester, aki négy éve kevés szavazattal veszített, és aki az „égető és sürgető” gondokat így lajstromozta: a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítását, a hálózat bővítését, az illegális legeltetés és sátorozás beszüntetését (utóbbit egy szabályos kemping létrehozásával oldaná meg, amihez van önkormányzati terület), a közösségi épületek és terek visszaadását a falu lakóinak (az óvoda, az „összedőlés határán levő” orvosi lakás, a „használhatatlan” sportcsarnok, valamint a padok és játszótér nélkül maradt, idén még csak kaszát sem látott Selyemkert felújítását), a falukép javítását, födött buszmegálló építését, szemeteskukák kihelyezését, az utcák karbantartását.

Zágon a másik véglet, ahol vízvezeték, csatornázás, buszmegálló és aszfalt is van, a megye legnagyobb, több mint 5500 lelket számláló, bő 40 000 hektáros területtel rendelkező községe jobban mutat sok romániai kisvárosnál, de azért akad ott is tennivaló. A Papolcot is magában foglaló község 48 százaléka magyar, így lakói, vezetői Tamás Sándor szerint együttműködésre vannak ítélve, de ez mindeddig eredményes volt, ezért is bíznak a sikeres folytatásban. Kiss Augustin az előző, nyugdíjba vonuló településvezető által megkezdett munkát folytatná, van az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítésére nyertes pályázata a falunak, vannak még aszfaltozatlan utcák, felújításra szorul mindkét művelődési ház és orvosi rendelő. Tavaly 500 mezőgazdasági tulajdont sikerült telekkönyveztetni (ez a támogatások miatt fontos), idén már ezret, és bízik abban, hogy minél nagyobb lesz a rendezettség, minél több nyertes pályázatot valósítanak meg, annál több fiatal tér haza, és akkor a jól felszerelt zágoni sportbázis is megtelik élettel.

Ozsdola azok közé a községek közé tartozik, ahol kicsit lebénult az élet a szomszédos településekhez képest, ezen szeretne változtatni Lukács Attila. A víz- és szennyvízhálózat kiépítése ott is elsődlegesen fontos, de járdára is nagy szükség van, mert az országúti forgalom nagyon megnőtt az elmúlt években, és nem biztonságos a gyalogosközlekedés. Közösségi háza sincs a falunak, egy tájházat ugyan megvettek, de nem kezdtek vele semmit, habár van művelődési élet, dalárda, tánccsoport is. A sportpálya ott sincs kihasználva, egészében gazdátlannak tűnik a település. Kellene egy hídmérleg, a központi illemhelyet azonban el kellene tüntetni. Gond van a közbirtokossággal, a falubeli széthúzás miatt felfüggesztették, ez sem maradhat így.

Más nehézségekkel kell szembenézni Hidvégen, ahol a magyar lakosság a 30 százalékot sem éri el, de három magyar polgármesterjelölt is van (Horváth Miklós az Erdélyi Magyar Szövetség, Sala Levente a Népi Mozgalom Párt színeiben indul), és még három román, további két párt pedig tanácsosi listát iktatott. Az RMDSZ jelöltje és listavezetője Józsa Géza, aki 1990 óta tagja a szövetségnek és a helyi tanácsnak is, fő feladataként a magyarság összetartását, segítését, a magyar rendezvények szervezését nevezte meg. Természetesen a többi tennivalót is látja, hiszen az infrastruktúra korszerűsítésével Hidvég is jócskán lemaradt.

Gelence viszont – Háromszék legnagyobb magyar lakosságú községeként – ismét a jó példák közé tartozik, ahol a megyei önkormányzat a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott polgármesterrel is együtt tudott működni, és ez meg is látszik például az utak minőségén. Amúgy is dinamikusan fejlődik, 600 óvodás és iskolás gyermek jelenti a jövőt – közölte Ilyés Botond, aki már tíz éve foglalkozik a fiatalsággal, és úgy érzi, a közösségfejlesztésből is elég jól kivette a részét az elmúlt négy év alatt. Van a faluban két tánccsoport, férdidalárda, cserkészcsapat és két nyugdíjas szervezet is, de a tizenéveseknek szükségük van sportolási lehetőségekre, és egy olyan helyre is, ahol együtt lehetnek és tevékenykedhetnek – az infrastruktúra ugyanis önmagában nem elég, vonzóvá kell tenni a falut ahhoz, hogy otthon maradjanak a fiatalok. Ilyés Botond célja, hogy 2030-ig Felső-Háromszék legélhetőbb községe legyen Gelence, ahol érdemes turisztikai, mezőgazdasági vagy bármilyen vállalkozásba fogni. A községvezetés azon lesz, hogy a feltételeket megteremtsék, befejezik a kanalizálást, útjavításokat, sok épületet feljavítanak (az iskoláé és a művelődési házé már megkezdődött, az orvosi rendelő következik), a legfontosabb azonban az, hogy „jövőt lássanak a fiatalok”.