Hisz a cél mégiscsak az, hogy minden diák számára teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az elővigyázatossági szabályok betartásával biztonságosan részt vehessenek a tanórákon, erre pedig nem lehet felkészülni néhány nap alatt. A legtöbb iskolában már hetek óta méricskélnek, tantermeket rendeznek át, egyszemélyes padokat vásárolnak, használaton kívüli bejárati ajtókat szabadítanak fel, hogy biztosítsák a találkozásmentes forgalmat iskolán belül. Bővítik az internethálózatot, ahol az önkormányzat segít, ott laptopokat vásárolnak, hogy az online oktatást is biztosítani lehessen. S bár még nincs mindenütt elegendő tanár, már az órarendek is készülnek – fő is a fejük az informatikusoknak, miként osszák be a szüneteket úgy, hogy a különböző osztályokban tanuló diákok ne találkozzanak egymással.

Az iskolák tehát készülnek, komolyan veszik a szeptember 14-i becsengetést, nem úgy a szaktárca, amely 250 ezer táblagépet ígért a diákoknak, de még sehol sincsenek, beletörődik, hogy huszonkétezer iskolaépületből ötezerben nincs internethálózat, ebből több mint kétezerbe egyelőre be sem lehet szerelni. A miniszterelnök pedig utasítja a tanárokat, készüljenek arra, hogy egyaránt képesek legyenek tanítani az osztályteremben lévő diákokat, és azokat is, akik online követik az órát. A káoszt fokozandó a hétvégén azt is meglebegtették, szeptember közepén talán mégsem kezdődne az iskola mindenkinek, esetleg távoktatás folyna két hétig.

A járványügyi helyzettel kapcsolatos tanévkezdési teendők tekintetében sok mindent leszabályoztak, az oktatási minisztérium által közzétett kisokosban a legapróbb részletekre is kitérnek, de mindez csupán szervezési kérdésekre vonatkozik. Egy szó sem esik a tankönyvekről, a tananyag szellősebbé tételéről, óraszámcsökkentésről. A nyolcadik osztályt kezdő diákoknak új módszertan szerint kellene záróvizsgázniuk, amit kötelező tanévkezdésig közzétenni, de erről sem esik szó. Ők az első nemzedék – a folytonos tankönyvhiány miatt az áldozati generáció –, akik elérkeznek az általános iskola utolsó évfolyamáig úgy, hogy előkészítőtől kezdve az úgynevezett képességfejlesztő tanterv szerint tanultak, törvény szerint ehhez igazodva kellene vizsgázniuk is.

Az eszközök és a rendeletek végrehajtásához szükséges anyagi fedezet egy részének hiánya ellenére, a sokrétű bizonytalanság közepette közel 3 millió diák és kétszázezer tanár számára egy hét múlva megkezdődik a tanév. Ha így, ha úgy, de becsengetnek, és mint oly sokszor, ezúttal is már az első napnak vannak bukottjai: mindazok, akik felelőssége lenne az oktatást az első helyen kezelni.