Fogjuk meg és vigyétek

2020. szeptember 10., csütörtök, Máról holnapra
Nagy D. István

Amint az sajnos már hetekkel ezelőtt borítékolható volt, a Ludovic Orban vezette liberális kormány a tanévkezdést illetően sem hazudtolta meg önmagát, ami a káoszt, az érintettek teljes bizonytalanságban tartását illeti.

A hétvége óta szinte megállás nélkül érkeznek a csepegtetett információk, amelyek egy dologra kétségtelenül alkalmasak, hogy még jobban összezavarjanak pedagógust, szülőt, nagyszülőt, annak kapcsán, hogy mi is várható hétfőtől, illetve az elkövetkező hetekben. Miközben az oktatási tárca és annak vezetője, Monica Anisie folyamatosan azt próbálja elhitetni, hogy mennyire ura a helyzetnek, és más minisztériumokkal karöltve megtalálták a bölcsek kövét, ami a biztonságos tanítást illeti, a másik oldalon csak gyűlnek és gyűlnek a kérdések, az első vonalban álló tanítók, tanárok sötétben tapogatóznak legyen szó a tananyag leadásáról, vagy éppen a rájuk bízott gyermekekkel való kapcsolatról, ideértve a felvigyázás és fegyelmezést is. A miniszter asszony válasza pedig igen egyszerű: minden szervezés és fegyelem kérdése, azaz, mi a keretet megadtuk, tessék tartalommal feltölteni. Azt természetesen már nem teszi hozzá, hogy ez a keret négy nappal a kezdés előtt még mindig igencsak foghíjas és zavaros.

Az egész tanévkezdés körüli káoszról akaratlanul is egy régi mondásra gondolhatunk: fogjuk meg és vigyétek. Monica Anisie és csapata, illetve a kormánypalota más irodáiban üldögélő kollégái azon túl, hogy végre-valahára, becsületes késéssel megszülték a különböző előírásokat, melyek révén remélik, hogy a járvány nem szabadul majd el a tanintézetekben is, a gyakorlati megvalósítást illetően már szívesebben hátrahúzódnának, és hagynák, hogy mindenki oldja meg helyben, ahogyan tudja. Tanácsokat természetesen adnak, mert az ingyen van, de ezekből már most nem kérnek az érintettek, mert csak tovább növelik a zűrzavart, amibe természetesen nemcsak az oktatókat sikerült belerángatni, hanem a szülőket is. Mert nem elég, hogy utóbbiak jogosan aggódhatnak azért, hogy miként bírja ki majd csemetéjük az előírt és elvárt vasszigort, amint azért is, hogy egészségesen tér-e haza nap mint nap, ott vannak még a további ellentmondásos szabályok, mint a gyermekek egészségi állapotának felméréséről szólók, vagy éppen az igazolások és más szükséges papírosok körüli kálvária (kell, nem kell, mégis kell), hogy csak kettőt említsünk.

A koherens, időben hozott, a valósághoz legalább közelítő döntések veszélye tehát ismét nem fenyeget, de legalább súlyos mondatokból nincs hiány. Tegnap Klaus Iohannis államfő is előkapott párat, kimondva: ez a tanévkezdés nagyon más lesz, de elengedhetetlenül szükséges. Akkor is, ha furcsán hangzik, részben igazat kell adnunk: ennyire kilátástalan, fejetlenségtől terhes, émelyítően keserű szájízt hagyó, sűrű ködben való tapogatózáshoz hasonlítható tanévkezdésre rég volt példa, a káoszért pedig aligha okolható kizárólag a járvány.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 483
szavazógép
2020-09-10: História - :

Bevonulás Háromszékre (Észak-Erdély visszatért)

Nyolcvan éve, az 1940. augusztus 30-án aláírt második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült 43 104 négyzetkilométernyi terület, mely Észak-Erdélyt és a Székelyföldet foglalta magába, mintegy 2,5 millió lakossal, kiknek 51 százaléka magyar, 41 százaléka román nemzetiségű volt. (Az 1930-as román népszámlálás szerint a lakosság 48 százaléka román, 42 százaléka magyar volt.) A területet szakaszokban vette át a Magyar Királyi Honvédség szeptember 5–13-a között. Szeptember 12-én a gyorshadtest lovas- és gépkocsizó dandárai elérték a Barót–Nagybacon–Csíkszentgyörgy–Torja vonalat, szeptember 13-án birtokba vették Kézdivásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Zágont és az Ojtozi-szorost Sósmezőig. Mai Történelmünk rovatunkban a háromszéki bevonulás hangulatát idézzük fel a korabeli sajtó tükrében.
2020-09-10: Elhalálozás - :

Elhalálozás