Az új tartományi alaptörvény inkább érzelmileg fontos, jelképes jelentőségű változásokat irányoz elő a korábbihoz képest, mivel nem lépheti túl azokat a kereteket, amelyeket a szerb alkotmány jelöl ki. Ennek ellenére a nacionalisták és a radikálisok heves támadást intéztek ellene, mert annak a törekvésnek a megtestesülését látják benne, hogy a Vajdaságot leválasszák Szerbiáról. A 120 tagú újvidéki parlament azonban, ahol az országos kormánykoalíciót is irányító Demokrata Pártnak, a Magyar Koalíciónak, a vajdasági szociáldemokratáknak, a szocialistáknak és a liberálisoknak biztos többségük van, 89 szavazattal és 21 ellenszavazattal hagyta jóvá a statútumot, miután elutasította a nacionalisták és a radikálisok minden módosító indítványát.

Az új alaptörvénynek az ellenzői által legtöbbet kifogásolt része az, amely kimondja: a Vajdaság olyan autonóm tartomány, amely lakóinak különleges nemzeti, történelmi, kulturális és egyéb sajátosságai alapján jött létre, s vált többnemzetiségű, többkultúrájú, többvallású demokratikus európai régióvá. A statútum ráadásul nemzeti közösségekről beszél, s nem szól többségi nemzetről, illetve kisebbségekről. Egyenrangúként kezeli a tartományban élő szerbeket, magyarokat, horvátokat, szlovákokat, románokat, romákat és ruténokat. Kimondja, hogy a tartománynak kormánya és miniszterei vannak az eddigi végrehajtó tanács és különböző reszortokért felelős tartományi titkárok helyett, az újvidéki parlament pedig ezután törvényeket hoz, s a kormány rendeleteket.

Az autonómia erősítése érdekében kimondja, hogy a Vajdaság parlamentje átmenetileg szabályozhatja azokat az országos hatáskörbe tartozó kérdéseket is, amelyekről még nem született köztársasági törvény. Az alapszabály szerint ezután tartományi szinten kell határozni a mezőgazdasággal, a víz- és erdőgazdálkodással, a területfejlesztéssel, a turizmussal, a környezetvédelemmel, a foglalkoztatással, a közlekedéssel, az oktatással, a sporttal, a kultúrával, a tudománnyal, az egészségüggyel és társadalombiztosítással, a tömegtájékoztatással összefüggő kérdések zöméről.

A nacionalisták szempontjából ,,különösen sérelmes módon" a statútum úgy rendelkezik: a nemzeti kisebbségeknek biztosítani kell, hogy létszámarányosan lehessenek jelen a tartományi irányító szervekben és szervezetekben, így a rendőrség soraiban, a bíróságokon, az ügyészi szervekben. Az újvidéki parlamenten belüli külön testületként létrejön a nemzeti és nemzetiségi közösségek tanácsa is, amelynek felét a többségi szerbséghez tartozók, másik felét pedig a nemzetiségi képviselők alkotják. A Vajdaság ezután gazdasági és turisztikai külképviseleteket nyithat, s az EU melletti brüsszeli képviselet ötlete már egészen konkrét formát öltött.