Bizony, tanácsos lenne, ha legalább az ezerrel dübörgő kampányban az illetékesek helyesen használnák a szavakat. Valódi tartalmuk szerint. Mert a tanácsost – amióta az uralkodók rájöttek, hogy hatalmuk megtartása érdekében szükséges bizalmasokkal körbevenniük magukat – kinevezik. És korántsem választják. Továbbá nem döntéshozók, nem szavazatukra, hanem tanácsukra, odaadásukra van szükség.
Nem is érte(tte)m, hogy miért terjedt el ennyire tájainkon ez a téves megközelítés (vajha nem azért, mert a döntéshozó testületek – kevés hatáskörrel rendelkezvén – ténylegesen csak tanácsadó testületekként működnek?). Hiszen még a megfelelő román szó fordítása sem indokolja, a consilier ugyanis – a román értelmező szótár szerint is – tanácsadó (sfătuitor, sfetnic). Még akkor sem, ha a helyi képviselőket románul consilier localnak nevezi a jogszabály.
Szóval, tanácsos lenne végre tanácstagnak, tanácstagjelöltnek, netán önkormányzati képviselőnek, illetve jelöltnek hívni mindazokat, akik e döntéshozó tisztségre pályáznak. Még akkor is, ha az önkormányzatiság nálunk felé meglehetősen gyermekcipőben jár...