„Hétfőn találkoztunk a kézdiszéki polgármesterekkel, és egyhangú közfelkiáltással felhatalmaztak arra, hogy az ő nevükben is elmondjuk: mindannyian szeretnék Kézdiszék térségének gazdasági társulását létrehozni” – indította nyilatkozatát Tamás Sándor. Véleménye szerint a háromszéki székek kialakulása is predesztinálja ezt a gondolkodásmódot, hiszen a székely székek közepén ott van egy-egy város, amely mozdonya térségének. „Ezért is kézenfekvő a társulás megalakítása. A jogszabályok és az akarat megvan hozzá!” – hangsúlyozta az elnök.

„Arra az állapotra kell készülni, ami 2–3 év múlva fog történni a térségben, nagyobb kitekintésben. A jövőnk kulcssza­va az együttműködés a székelyföldi megyék között, és együttműködés a Barcasággal is, hiszen a vidombáki repülőtér ügye is együttműködés eredménye. Tény, hogy két éven belül Vidombákon le- és felszállnak az utas- és áruszállító repülőgépek. Emellett másfél éven belül elkészül a Brassót Bákóval Háromszéken keresztül összekötő, 160 km-es autópálya kivitelezési terve, amelynek legfontosabb hozadéka, hogy a ma Kézdivásárhelyen áthaladó napi 15 ezer autót a gyorsforgalmi útra irányítja. A világon mindenhol az autópálya és a repülőtér megléte a turizmus és a gazdaság fellendülését eredményezi. Erre kell a fogadókészséget megteremteni, és erre lesz pillér a társulás lehetősége” –  hangsúlyozta Tamás Sándor.
 

Kovásznát is bevonnák
Fejér László Ödön szenátor megerősítette: az RMDSZ törvénymódosításának köszönhetően ezután minden megyei jogú város létrehozhatja a metropoliszövezetet, így Kézdivásárhely is. „Ki szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem azért nem jött létre eddig, mert nem gondolkodtunk rajta vagy nem akartuk volna, hanem mert nem volt rá megfelelő jogszabály. Csak a megyeszékhelyeknek és 100 ezer lakos fölötti városoknak adott lehetőséget a törvény, hogy metropoliszövezeteket hozhassanak létre” – nyomatékosított. Fejér kitért arra is, hogy a törvény most már megengedi, hogy 30 kilométeres körzetben történjen a társulás, így Kovászna városa is részt vehet benne. A szenátor már egyeztetett Gyerő József kovásznai polgármesterrel is, aki érdekesnek találta a felvetést, nincs ellene, és megvizsgálja a lehetőségét annak, hogyan csatlakozhatnak.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere úgy gondolja, az övezet megalakulása azért jó, mert kiterjeszti a pályázati lehetőségeket. „Jelenleg sok uniós pályázat van, ami kisvárosokra nem érvényes. Mindig hátrányos helyzetben voltunk a nagyobbakkal szemben, hiszen ők a többszörösét tudták lehívni annak az összegnek, amelyet a kisebb települések szerettek volna. A kohéziós alap elméletileg abban segít, hogy a gyengébben fejlett országok fel tudjanak sorakozni a gazdagabbak mellé, viszont Romániában ez fordított, itt még nagyobb szakadás történt a nagyok és a kicsik között” – adott hangot véleményének Bokor. „Ezt a lépést biztos megtesszük, mert csak pozitív hozadéka lehet, és hiszem, hogy így felzárkózunk mi is a nagyok mellé” – nyomatékosított. Bokor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egységes fejlesztési stratégiát tudnak regionálisan beterjeszteni, akkor olyan európai uniós pályázatokra is van esélyük, amelyek most csak a 100 ezer fölötti lakosú településeket célozzák meg.

„Tegnap kértem a munkatársaimat arra, hogy kezdjenek el dolgozni a szabályzaton. Egy egyesületet kell létrehoznunk, amikor ez megtörtént, leülünk a környező falvak polgármestereivel, begyűjtöm tőlük az elképzeléseiket, ezeket összegezzük a mienkkel, és egységes koncepcióként fogjuk előterjeszteni azt. Utána van esélyünk pályázni, majd itt elkölteni a pénzt, fejleszteni régiónkat” – mondta Bokor, majd hozzátette: „A metropoliszövezet, a reptér, az autópálya, az uniós alapok célirányos felhasználása mind-mind munkahelyet teremt. Ezek a befektetések, ez a jövőkép egy versenyképesebb Kézdivásárhelyet, Székelyföldet eredményez, melynek első számú feltétele a munkahelyteremtés, a jólét elérésének helyes és kivitelezhető megtervezése” – summázott az elöljáró.