Gál Károly, valamint Imre Csaba Loránd az RMDSZ azon két megyei önkormányzati jelöltje, aki Grüman Róberttel, a testület jelenlegi alelnökével együtt a továbbiakban is a turizmusfejlesztés területén szándékoznak dolgozni, amennyiben újabb mandátumot szereznek a szeptember 27-i helyhatósági választásokon. A két jelölt tegnap ismertette meglátásait Tamás Sándor, a testület vezetője, valamint az alelnök társaságában. A kampányrendezvényen elhangzott, hogy Háromszék számára hatalmas lehetőségeket rejtenek az idegenforgalom szempontjából is az elkövetkező években a környéken megvalósuló nagy infrastrukturális beruházások – mint a vidombáki reptér –, de ezek kiaknázásához a köz- és magánszféra szoros együttműködése szükséges.
Gál Károly közgazdász Erdővidék képviselőjeként száll újra versenybe, míg Imre Csaba Loránd Orbaiszék képviselője lenne a testületben. Mindketten befutó helyeken szerepelnek az RMDSZ jelöltlistáján. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője felvezetőként rámutatott, hogy négy-öt év alatt már átalakuláson esett át a Háromszéket is érintő közúti infrastruktúra, az elkövetkező időszak újabb változásokat hoz. Pár éven belül autópályák csomópontja, valamint nagyon rövid idő alatt elérhető reptér jön létre a közelben, ami Háromszék számára is hatalmas lehetőségeket rejt. Az elérhetőség javulása a térségbe érkező turisták számának növekedését is magával hozza, és ezek az emberek nagy eséllyel Háromszékre is ellátogatnak majd, amennyiben megfelelő kínálattal találkoznak. A megközelíthetőséget ugyanakkor a megyén belül is javítani kell, és az elmúlt időszakban Erdővidékre koncentráltak. Az elérhetőség mellett ugyanakkor az idegenforgalom más irányú erősítésén is dolgoznak, egyebek mellett 10 községgel közösen most indították el azt a kezdeményezést, mely nyomán helyi érdekű turisztikai település minősítést kaphatnak ezek a közigazgatási egységek. Továbbá Grüman Róberttel, a megyei döntéshozó testület alelnökével pár éve kezdeményezték a Visit Covasna népszerűsítő kampányt, amely más tényezőkkel együtt nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt a Háromszékre látogató turisták száma.
Grüman Róbert szerint a márkanevet sikerült széles körben ismertté tenni. Több mint kétszáz bukaresti és külföldi újságíró és blogíró fogadta el a meghívásukat, hogy fedezze fel, ismerje meg Háromszéket, majd mutassák be a látottakat azoknak, akik még nem jártak ezen a vidéken. Emellett több vendégcsalogató rendezvényt is szerveztek, melyek látogatók tízezreit vonzották. A járvány térdre kényszerítette Kovászna megyében is a turizmust, de hátrányból is igyekeztek előnyt kovácsolni, elindítva a Visit Covasna Safe Space – Háromszék biztonságos hely kampányt. Ehhez mostanra több mint száz vendéglátó egység csatlakozott. Közös munka révén Háromszék lett az ország első biztonságos kirándulóhelye – összegzett az alelnök, aki úgy látja, a vendéglátásban, szállásadásban érdekelt helyi vállalkozók is belátták, ha sikeresek akarnak lenni, érdemes összefogni nem csak a többi ágazatbeli céggel, de az önkormányzatokkal is.
Mentalitásváltásra is szükség lesz
Gál Károly közgazdász úgy véli, Erdővidék kapcsán több problémát is kezelni kell a magánszférával és az önkormányzatokkal közösen. Az infrastruktúra (nem csak a közúti) fejlesztése a településekre is ki kell terjedjen, emellett fontos lenne egységes arculatot kitalálni a térségnek – például a Háromszék a kúriák földje mintájára – és ennek mentén népszerűsíteni. Az önkormányzatoknak a községek és a város rendezettségére is alaposan oda kell figyelniük, és nem utolsósorban meg kell teremteni – a kevés jó példa segítségével – a vendéglátás, idegenforgalom hagyományát, amely most még nagyon gyermekcipőben jár szerinte. Utóbbi kapcsán a térség lakóinak mentalitására is hatni kell, hogy idővel ők is belássák, ez az ágazat is megéri az erőfeszítést, megélhetést tud biztosítani.
Imre Csaba Loránd könyvelő szerint Kovászna város tekintetében változás figyelhető meg. Míg évekkel ezelőtt a város a nyugdíjas, gyógykezelésre érkező turisták célállomásának számított, mára már jelentősen megnőtt a fiatalabb látogatók száma, sőt, a külföldi vendégek sem ritkák már. A változáshoz az infrastrukturális beruházások is hozzájárultak, amint a népszerűsítés is, de még sok a tennivaló. Egyrészt erősebben tudatosítani kell a magánvállalkozásokban, hogy az önkormányzatok nem építhetnek, működtethetnek szálláshelyeket, ez a cégek feladata, másrészt tovább kell növelni a térség vonzóerejét, például a kommandói kisvasút „felélesztésével” vagy más közberuházásokkal. Fontos ugyanakkor, hogy a vendégfogadásban megmaradjon a nyitottság, otthonosság és ne csak a pénzszerzés legyen a meghatározó. Tapasztalata szerint ez a viszonyulás az, amit az idelátogatók nagyon értékelnek.
