A történész Imreh István (1919–2003) fokozatosan tér haza Háromszékre. Szülőfalujában, Sepsiszentkirályban tavalytól emléktábla őrzi nevét az unitárius lelkészi lak homlokfalán, Bodokon, ahol gyermekkorát töltötte, mellszobra áll az emlékparkban, vasárnap pedig a rendtartó székely falut felidéző emlékművet avattak Zalánban, mely témakör legjobb ismerője-megírója. A helyszínválasztást pedig az indokolta, hogy a falutörvények legkorábbi fennmaradt jegyzőkönyvét Zalánban írták meg 1581-ben.
Székely faluközösségek emlékiratai
Az emlékműavatást megelőző istentiszteleten igét hirdetett Szász István helybéli református lelkipásztor. Sámuel próféta textusának alapján fejtette ki, hogy mai életünk közepette a megemlékező ünneplések lelki pihenőt jelentenek, erre hívja el gyermekeit a Fennvaló, és arra biztat, hogy használjuk ki mindig a gyülekezés lehetőségét. Bensőségessé tette a gyülekezeti alkalmat az öttagú Sarokkő együttes fellépése, elhangzott az Örökségünk közösségi dal és Demjén Ferenc Vigyázz a madárra című szerzeménye.
Zalánban falujegyzőkönyvben rögzítették elsőként: a faluközösségnek a feladata az, hogy rendezze a település alapvető rendfenntartását, a népélet igazgatását. „A falu ítélőszéke előtt a mindennapi kis perpatvarok (lopások, inzultusok, adósságok, paráznaságok, tiltott legeltetés stb. – a szerző megjegyzése) könnyen elintéződtek, s talán még igazságosabban is, mint a széki vagy katonai hatóságok határozatai” – írta Imreh István az 1973-ban Bukarestben megjelenő, A rendtartó székely falu című könyvének előszavában. Az ezt felidéző, kőbe faragott zaláni emlékmű rendhagyó széles e térségben, és maga az emlékállítás ötlete is unikum. Az emlékmű készítője Éltes Barna ismert fiatal szobrászművész, aki maga is jelen volt az avatóünnepségen.
Az egybegyűlteket Fodor István, Bodok község polgármestere köszöntötte, aki – mint mondotta – az elmúlt évtizedek alatt az egykori rendtartás reguláinak a folytatására törekedett. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a székely falvak jegyzőkönyvei zömében olyan közösségi határozatokat mentettek meg (Zalán esetében 439 évvel ezelőttieket), amelyeknek jó része ma is követendő példa lehetne falvainkban. Szabályokat, megszorító – esetenként büntető – intézkedéseket fogalmaztak meg, amelyek mindenki számára kötelezőek voltak. Tanulmányozásuk során kiderül, hogy a régiek önrendelkező törekvéseinek olyan előzményei voltak, amelyek magukban hordozták az autonómia gondolatát is.
„A falujegyzőkönyvek – olvasható Imreh István tanulmányában – a székely faluközösségek emlékiratai. Lapjain egy elsüllyedt, a múltba veszett, de a székelyekben és tágabban Kelet-Európa népeiben mind a mai napig élő világról faggatjuk a falujegyzőkönyveket. Cselekedjük ezt annak a történetkutató szemléletmódnak az elkötelezettjeként, amely a néptörténetben az önismeret forrását látja, és fő feladatul írja elő a dolgosként jellemzett szürke hétköznapok társadalmi valóságának feltárását. A falujegyzőkönyv az eddig legsűrűbb homály borította paraszti mindennapoknak a naplója, olyan kiaknázatlan írásbeli emléke a múltnak, amelyben a határőr katona, a szabad székely vagy a jobbágy saját kezűleg örökíti meg értelmes és rendre törekvő életét, olyan krónika, amelyből egységgé forrottan lép elénk a paraszti élet alapsejtje, ősi intézménye, a falu és egyedeiben, egyéni vonásokkal megrajzoltan az a nép, amelyről a múltban sokszor szólottunk így, mint ahogyan néha a fákról szoktunk, csupán csak az erdőt emlegetve.”
Az emlékművet Tamás Sándor és Fodor István leplezte le. Szász István lelkipásztor áldása után Magyarósi-Para Imola színművész szavalt, István Ildikó pedig népdalt énekelt.
A Sarokkő együttes
Az emlékőrző Oltfej
Bodok térsége egyébként nem szűkölködik emlékművekben. Zalánban, Oltszemen és a községközpont Bodokon is időtálló jelek őrzik a magyar millennium-millecentenárium és szabadságharc, valamint a két világháború hőseinek emlékét. Zalán emlékkopjával tiszteleg Erzsébet magyar királynénak az Erzsébet kertben. A helybéli iskolának Dávid József székely-magyar olimpikon a névadója, a bodoki iskolának a vízépítő mérnök, Henter Károly, az oltszeminek pedig az erdélyi református püspök és író, Makkai Sándor. Fontos a felsorolásuk már csak azért is, hogy a mindenkori iskolás gyerekek is tudjanak arról, kiknek a nevét őrzik kistérségük iskolái.
A zaláni református templom cintermében álló közös emlékkopján – Farkas István honvéd hadnagy és Apor József szabadságharcosok nevei mellett – áll zaláni Vass István (1816–1900) negyvennyolcas honvédszázados neve, akit a háromszéki osztrákellenes, Makk-féle mozgalom már-már elfeledett alakjaként tartunk számon, pedig Zalánnak, ahol porai nyugszanak, említett helybeli hősök mellett talán ő szerezte a legtöbb érdemet. Jó kezekbe került az a hely, ahol egykori kúriája állt, a Vass-féle telek egy mégoly hosszú század után is őrzi egykori tulajdonosa nevét. Para Zoltán környezetvédelmi mérnök, a telek jelenlegi tulajdonosa ugyanis üdülőházat működtet Zalánban, amelynek a neve Vass Panzió.
Para Zoltán elmondta, hogy törekedett a régi fundus emlékének-hangulatának valamelyes újraképzelésére, egyfajta újjáteremtésére, telkét igyekezett olyan természetes anyagokból beépíteni és bekeríteni, amilyeneket a zalániak akkor használtak. Időközben bővült is az egyébként tágas bennvaló, ugyanis a tulajdonos panzióvá alakította át a telkének közvetlen közelében levő egykori szövetkezeti üzletházat, amivel szerencsés módon megszépült Zalán faluképe. Központi helyet foglal el a dombmagaslaton trónoló műemlék református templom, az épület előtt levő emlékpark közvetlen szomszédságában áll a felújított iskolaépület és a bodoki önkormányzat által mutatóssá varázsolt kultúrotthon. Az ennek előterében lévő Pázsint nevű tágas részen kapott helyet a vasárnap felavatott történelmi kőemlék.
A Vass Panzió idestova tízesztendős jelenléte sokban hozzájárult ahhoz, hogy a turisták megismerkedjenek az Oltfejben elhelyezkedő Zalán értékeivel-látnivalóival. A panzió sikeres, majdnem telt házas működését a koronavírus fékezte periódus követte – jegyezte meg Para Zoltán –, a foglalások meg sem közelítik az egy évvel ezelőttieket, de kissé megnövekedett a belföldi turisták száma, amibe besegítettek az utóbbi időben biztosított üdülési jegyek. A panzió vezetői mindig igyekeztek vonzó rendezvényeket ajánlani az ide érkezőknek, a szekeres túrák, a környék megismerése mellett nem feledkezve meg arról sem, hogy a vendég megtapasztalhassa a helyiek megmaradást szolgáló törekvéseit. A zaláni Vass Panzió egyébként megkapta a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettől a Biztonságos hely tanúsítványt.
Ravatalozó Oltszemen
Hétköznapi elfoglaltságok
Az ünnep előestéjén Bodok község hétköznapjairól és a sorjázó tennivalók felől érdeklődtünk Fodor István polgármestertől.
– Még most sem fejeztük be minden helyen a bőséges esők okozta károk felszámolását – mondotta. – Bodokon a Vásárpatak több helyen rombolt, hosszabb szakaszon megbontotta a medrét védő régi támfalat, Zalánban több helyen elmosta a padkát a bekötőút széléről, ezt kaviccsal helyettesítettük. Oltszemen az ár elvitte a Major falurészt kiszolgáló hidat, jelenleg csak a patakon keresztül lehet megközelíteni az ott levő házcsoportot és a farmot. Brassói cég dolgozik egy új, masszív híd tervezésén, amelyet még ebben az esztendőben szeretnénk megépíteni.
Bodokon válogatják a kockaköveket és szállítják az oltszemi Mikó-kastély udvarára. Az épület felé tartó sétány csak félig van kockakövezve, azt szándékoznak folytatni, valamint kirakni a kastély előtti kör alakú teret. Mint megtudtuk, a megyénél elkészültek a restauráláshoz szükséges papírformaságok, következne a licit a közbeszerzésre. Az oltszemi otthon gyermekei számára új lakóházak épülnek Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón.
A bodoki tanács átadta az oltszemi református egyházközségnek az új ravatalozót. Mint Egyed Sándor lelkipásztor elmondta, a hívek szép számban és sok alkalommal vettek részt az építkezésnél szükséges közmunkában, a nőszövetség asszonyai pedig kitakarították az új épületet. Az egyházközség készül felújítani templomának a tetőzetét. A vírusos idők ellenére is élénk az egyházi élet. Újkenyérkor öt fiatal konfirmált, a hívek felköszöntötték lelkészüket, aki negyedszázada pásztorolja az oltszemi 504 lelkes eklézsiát. Tevékeny gondnokuk Asztalos András.
Zöld tanévkezdés a központi iskolában
Zöld forgatókönyv az iskolában
Soha nem volt ennyire kapkodó és kiszámíthatatlan az oktatás ebben az országban, ezért a hétvégén érdeklődni merészkedtünk arról is, hogy milyen körülmények között kezdték a tanítást Bodok községben.
– Mi mindenütt zöld forgatókönyvvel kezdtük meg az iskolai évet, és örömmel tájékoztatom, hogy nincsen beteg tanulónk. Három településen folyik az oktatás – a községközpontban, Zalánban és Oltszemen –, a legmegfelelőbb körülmények között. Bodokon az V. és VI. osztályosok ülőhelyeihez plexilemezt szereltettünk, mindenütt egyszemélyes széket biztosítottunk, és minden tanulónak megvan a meghatározott helye. Az órarendi szünetek beosztása biztosítja a beépített mosdók szabály szerinti használatát. Az Iskola otthonról program előírásai szerint összeállítottuk a rászoruló tanulók tablet- és laptopszükségletét, de ezek sajnos még nem érkeztek meg. Minden egyéb előírt felszerelést sikerült beszereznünk – tájékoztatott Kátai Zsuzsanna igazgató-tanár.
