Október 1-jét zászlótudományi világnappá nyilvánította a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetsége (FIAV) 2017-ben a Londonban tartott Zászlótudományi Világkongresszus alkalmával tartott közgyűlésén. A houstoni székhelyű Nemzetközi Zászlókutató Központ kezdeményezésére azért jelölték meg épp ezt a napot, mert 1961. október 1-jén jelent meg Gerhard Grahl és Whitney Smith szerkesztésében az első kimondottan zászlótudományi szaklap, a The Flag Bulletin első száma. Nem hazafias napról van szó, hanem a zászló és zászlótudomány ünnepéről. Éppen ezért ez alkalomból kevésbé ismert zászlókról szólunk mai Történelmünk rovatunkban: a két világháború közötti időszakban keletkezett erdélyi magyar dalárdazászlókról, azok közül is a Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) címerművész, heraldikus által tervezettekről. A szakember nevét a korabeli sajtóban többféleképpen írták le, általában hibásan.
A témát nem tudjuk kimeríteni egyetlen újságoldalon, így időközönként rovatunkban még lesz folytatása. A korabeli sajtóból vett adatok tallózásával a Háromszék már közölt részleteket a sepsiszentgyörgyi dalárda zászlószentelő ünnepségéről. (Botos Ferenc: Kilencvenéves a Magyar Férfidalárda, 4. – 2011. nov. 9.) Ez esetben csak a legszükségesebb részleteket idézzük a Székely Nép tudósításából.
Sepsiszentgyörgy
Az 1921. február 1-jén alakult Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda 1928. július 1-jén tartotta zászlószentelését. Erről A magyar dalkultúra ünnepe címmel tudósít a Székely Nép 1928. július 5-i (XLVI/52.) száma: „Nemcsak Sepsiszentgyörgy város és Háromszékmegye közönsége, hanem Erdély más részei is nagy várakozással néztek a sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda július 1-i zászlószentelési ünnepélye elé. (…) Az elsők a vidéki dalárdák tagjai és a vidéki érdeklődők voltak, akik a városiakkal együtt megbámulják az udvar keleti oldalán elhelyezett díszsátort. (…) Azt is megtudjuk, hogy a köpeczi Sebestyén József művészi tervei szerint épült.
A Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda zászlajának előlapja
Ugyanannak a köpeczi Sebestyén Józsefnek tervei szerint, aki a gyönyörű művű zászlót is tervezte. Ehelyütt igaz örömmel és meghatódottsággal adunk kifejezést azon elismerésünknek, amely kevés embert illet meg méltóbban, mint köpeczi Sebestyén Józsefet, az országhatárokon túl is ismert nevű tudós heraldikust és nagyszerű művészt, akinek oly melegen dobog elárvult fajáért a szíve s aki minden tényével új barázdát szánt a székelység jelenéért és jövőjéért. (…) Az 1927. év január 27-én tartott választmányi ülésben a dalárda elnöke bejelenti, hogy a zászlótervre pályázatot nem hirdet ki, mert a Dalosszövetség központjától azt a felvilágosítást kapta, hogy az a nagy költség mellett eredménytelen szokott maradni s ezért a Szövetség ajánlatára vármegyénk szülötte Köpeczi Sebestyén József kéretett fel a terv elkészítésére, aki arra vállalkozott is. (A család valójában köpeci, tehát háromszéki gyökerű, de Sebestyén József Széken született, 1919-ben telepedett le Köpecen – szerk. megj.) (…) A zászló itt függ. Stílusa a legapróbb részletekig a nagy fejedelem, Bethlen Gábor udvarának, emlékeinkben ránk maradt forma kincseit mutatja. Egyik oldala kék, a másik fehér. Alakja hosszas, kétszárnyú, hossza szélességének kétszerese. A kék oldal közepén vörös gyümölcsös babérkoszorú fogja körül az ovális fehér korongot, mely a dalárda aranybetűs jelmondatát: »Székely egyesülj a dalban« foglalja magában. (Szemerjai Szász Béla dalárdahimnuszának első sora – szerk. megj.). A jelmondatos fehér korong a Dalárda jelvényét övezi. Ez egy kissé jobbra forduló, virágos pruszlikos, fehér kötényes, sötétkék fersinges, fehér inges, nyakán kláris gyöngyös, koszorúba kötött hajú barna székely leány, amint felemelt kezeire és a mellette levő virágokra szállt pacsirtákat énekelni tanítja. Ezen kék oldal kerete a fejedelemkori úri hímzés motívumaiból szerkesztetett. A zászló mezeje arany lángnyelvekkel van behintve. A fehér oldal közepét két címerpaizs foglalja el. A jobboldalon levő paizs kék mezejében ragyogó arany naparc s tőle balra fogyó (valójában növekvő – szerk. megj.), ezüst félhold lebeg. E címer a székely nemzet ősi nemzeti címere. A második baloldali kék paizs Sepsiszentgyörgy város címerét foglalja magában. A címerpár alatt aranybélésű és szegésű kékszalag lebeg, melyen nagy aranybetűkkel a Dalárda neve és alapítási éve szerepel: Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda MCMXXI. A pajzsokat cser- és babérág díszíti. A zászló ezen arany lángnyelvekkel hintett fehér oldalát is díszes, stilizált vörös szekfűkből és kék búzavirágokból font keret veszi körül. (…) A sepsiszentgyörgyi kerület s egyben a Romániai Magyar Dalosszövetség ismét gazdagabb lesz egy művészileg megtervezett, gyönyörűen kidolgozott zászlóval.
Keöpeczi Sebestyén József európai hírű heraldikus alkotása ez a zászló is, kinek már több szebbnél szebb zászlótervét köszönheti a Szövetség. Kívánatos volna, hogy minél több dalosegylet kövesse a háromszékiek példáját s szerezzen saját zászlót magának. Ehhez nem is kell egyéb, mint egy bátor elhatározás, pár lelkes, tevékeny vezetőember, a költségeket rendszerint meghozzák a zászlószegek s a zászlószentelési ünneppel kapcsolatos hangverseny bevételei.”
ASepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda zászlajának hátlapja
A zászlót Páljános Árpád zászlótartó rejtegette, őrizte a kommunizmus utolsó bő évtizedében, s Gábor Éva restaurálta 2017-ben.
Köpec
Az 1927. március 9-én alakult Köpeci Református Dalkör zászlaját 1928. július 29-én szentelték fel. Benedek Árpádnak a Magyar Dalos Naptár (1930, II. évf.) című periodikában megjelent tudósítása szerint „A zászlót K. Sebestyén József heraldikus tervezte Bethlen Gábor dicsőséges korának népies stílusában. Anyaga tiszta selyem. Egyik oldala kék, a másik fehér színű. A kék oldal rózsákból és tulipánokból álló szögletdíszítések közt, búzakalászos keretben a Dalkör jeligéjének kezdősorait: »Zengj magyar dalt, mint pacsirta« tünteti föl a székely nemzet napot és félholdat ábrázoló címképe közt (valójában alatta és fölötte – szerk. megj.). A fehér oldal tulipán és szegfű szögékességből s ugyanilyen csokrocskákból alkotott keretében pedig Köpec község ősi címerpajzsa foglal helyet, melynek kék mezejében kiterjesztett szárnyú fehér galamb lebeg, csőrében a béke zöld olajágát tartva. A pajzs peremén egy aranykorona nyugszik. A pajzs körül a dalkör neve. A zászlót K. Sebestyén Józsefné és Benedek Jolánka úrhölgyek állították össze teljesen díjtalanul.” A tudósítás végén olvasható Benedek Árpád köpeci karnagy buzdítása: „Dalkörök! Ha még nincs zászlótok, haladéktalanul szerezzétek be, mert ez tartja ébren az összetartást és lelkesedést a dalosokban.”
Az 1928. augusztus 6-án Segesváron tartott dalosversenyről A magyar dal ünnepe címmel számol be a Keleti Újság 1928. augusztus 8-i (XI/178.) számában. A Bethlen Gábor zászlója alatt alcím után ez olvasható: „Elzarándokolt Erdővidékének másik faluja is, Sebestyén József, a híres heraldikns-művész népe: a köpeci Daloskör. Már a zászlójukkal nyert csatájuk volt, azt is Sebestyén tervezte. Bethlen Gábor Erdélyének színeiben a zászlót maga a kiváló címertudós viszi. Szikár alakja még sudarasabbá nyúlik, arca szoborrá keményedik. Amint nézem, nézem átszellemült csontos arcát és inas alakját, egyszerre lehámlik róla a polgári ruha, megjelenik előttem egy látomás-alakjában a régi Erdély. Itt áll előttem a fejedelem tudós művésze, Apaffy-korabeli viseletben. A sepsiszentgyörgyi zászlót is ő tervezte, ugyancsak Bethlen Gábor jelvényeivel. És énekelnek a köpeciek, romlatlan szívük sugallata szerint.”
A köpeci zászló egy ládában vészelte át a kommunista időszakot. Amikor a rendszerváltás után kibontották, selyemdarabkák hulladoztak le róla, tudtuk meg Nagy Károly nyugalmazott református lelkipásztortól, volt esperestől. Nem is mozdítják meg, magam is csak egyik oldalát láthattam.
Alsórákos
Felszentelték az alsórákosi ref. dalkör új zászlóját címmel jelent meg tömör tudósítás az Ellenzék 1929. június 6-i (L/125.) számában: „Az alsórákosi református dalkör alig két éves múltra tekint vissza és ma mégis egyike Erdély legkitűnőbb dalosegyesületeinek. A tavalyi országos dalosversenyen első díjat nyert és azóta Szotyory Lajos református esperes elnöklete és Aracsy Géza karnagy vezetése mellett rohamosan halad a fejlődés útján.
Az Alsórákosi Református Dalkör zászlajának előlapja
A dalegyesület zászlót készíttetett magának és ennek a zászlónak a felavatása történt meg a múlt héten rendkívül meleg és lelkes ünnepség keretében. A zászlót Köpeczy Sebestyén József, az európaszerte híres heraldikus tervei alapján készítették. Színe a székely nemzeti szín, a kék-fehér, díszvarrása pedig a Bethlen korából vett népies művészet remeke. A felavatási ünnepségen képviseltette magát a romániai Magyar Dalosszövetség központja, a köpeczi, középajtai, ürmösi, brassói és sepsiszentgyörgyi és nagyajtai polgári dalkörök és a kőhalmi kulturális egyesület. A templomban lefolyt ünnepi avatás után a vendégek közebéden vettek részt, este 6 órakor pedig az alsórákosi énekkar hangversenyt rendezett.”
Az Alsórákosi Református Dalkör zászlajának hátlapja
A templomban kiállított zászló jó állapotban maradt meg. Égszínkék oldala megfakult ugyan, de díszítése ép. Előlapján fehér mezőben virágmintás keretbe foglaltan a székelyek címere: kék pajzsban arany nap és növekvő ezüst holdsarló, a pajzson nyílt levélkoronával, alatta kék szalagon: Alsórákosi Ref. Dalkör. Világoskék hátlapján virágmintás és búzakalászos keretben, cserefaág és olajág fölött az arannyal hímzett felirat Petőfi-idézet, két sorban: Mert nem fajult el még a székely vér, / Minden kis csöppje drágagyöngyöt ér.”
