Dohotaru egyébként a Mentsétek meg Romániát Szövetség színeiben szerzett mandátumot, ám a pártból 2017-ben kilépett, és azóta magát baloldalinak nevezi. Friss törvénytervezete értelmében a parlamenti választásokat jövő tavasszal, március 14-én tartanák, miközben a kormány december 6-át jelölte meg a voksolás időpontjaként. A törvényt kezdeményező politikus most azért is rúghatott labdába, mert az alkotmánybíróság a napokban megállapította, nem sérti az alaptörvényt az a jogszabálytervezet, amelynek értelmében a parlament határozná meg a parlamenti választások időpontját. Ez a tervezet egyelőre ugyan még nem lépett hatályba, de arra máris lehetőséget teremt, hogy a pártok saját érdekeik szerint játszadozni kezdjenek a választások időpontjával.

A populista megnyilvánulásoktól sem meghátráló szociáldemokrata pártelnök, Marcel Ciolacu ki is jelentette rögvest: ha az egészségügyi helyzet súlyosbodik, egy pillanatig sem fognak habozni, és ők bizony „az emberek életét” választják. Vagyis, mivel többséggel rendelkeznek a törvényhozásban, kitolják a választások időpontját. Nem mintha a hangzatos szólamokon túl oly nagyon érdekelné őket a lakosság egészségügyi állapota, főként abban bíznak, hogy időt nyerhetnek, s néhány százalékocskát. Másrészt Ciolacunak és csapatának mást kell mondania, mint a jobboldali vezetőknek, ugyanis mind Klaus Iohannis, mind Ludovic Orban a választások decemberi megtartása mellett kardoskodik. Az elnök úgy véli, értelmetlen és veszélyes lenne tavaszig várni a választásokkal, de ha csak a liberálisokon múlna, ők már holnap urnák elé hívnák a lakosságot, remélve, hogy megszabadulnak a szociáldemokrata többségtől.

A politikai ambíciók egyénenkénti meg- és átélése mellett a választások elnapolása valójában nem más, mint a bizonytalanság állandósulása. Járványügyileg a helyzet borítékolhatóan tavasszal sem lesz sokkal jobb, mint decemberben, s most már az is látható, hogy az önkormányzati választások a maguk módján elfogadhatóan zajlottak, nagyobb fertőzésveszéllyel inkább a kampány vagy az ünneplések során lehetett számolni. A meglévő társadalmi és egészségügyi bonyodalmakat viszont csak tovább tetézi a politikai bizonytalanság, mely a mostani forgatókönyv szerint akár még egy fél évig is elhúzódhat. Ráadásul növekvőben, kétezer fölött a vírusos fertőzöttek napi száma, de a gazdasági mutatók még ennél is aggasztóbbak – hétvégi adatok szerint az országban 481 ezer munkahely szűnt meg a koronavírus-járvány miatt! –, a fejlemények pedig arra utalnak, hogy a helyzet javulására aligha számíthatunk, annál inkább a káosz és a zűrzavar fokozódására.