Nem kell különösebb matematikai tudással rendelkezni ahhoz, hogy világossá váljék: egyszerűbben fogalmazva ez annyit jelent, hogy a különböző forrásokból származó jövedelem több mint négyötödét felemésztik a költségek. A hivatal ugyanakkor alaposabb lebontásban is ismerteti a helyzetet, ebből egyebek mellett az derül ki, hogy a jövedelem több mint kétharmada a bérekből és a kapcsolódó bevételekből tevődik össze, illetve nem ritka, hogy a szociális szolgáltatásokból származó összegek is meghatározó részt jelentenek a családi kasszába befolyó pénzből. A kiadások oldalán szereplő felsorolás is tanulságos, eszerint a jövedelem nagy része tulajdonképpen a „mindennapi életre” megy el (élelmiszer, szolgáltatások, adók, illetékek, a háztartás működtetéséhez szükséges javak beszerzése), míg az anyagi stabilitás alapját jelentő megtakarításokra elhanyagolhatóan keveset fordítottak.

Az adatokat érdemes ugyanakkor összevetni a befektetési szakértőket tömörítő CFA Románia Egyesület által idén áprilisban és májusban készített – a lakosság anyagi függetlenségére vonatkozó – felmérés eredményeivel, amiből elsősorban az derül ki, hogy az emberek közel fele nagy bajban van, ha nem várt kiadásokra kényszerül, és jelentős részük kölcsönökre, hitelekre szorul. A felmérés ugyanakkor megerősíti azt is, hogy meghaladja a hatvan százalékot azok aránya, akik vagy csak a nyugdíjukra, vagy gyakran csak egy forrásból származó fizetésükre támaszkodnak. Egy másik fontos következtetés, amit a felmérés készítői levontak, hogy a takarékosság vagy a befektetés ritka a lakosság soraiban.

Bárhonnan is néznénk, a fenti adatok ismét csak megerősítik, hogy általánosságban mennyire kiszolgáltatott anyagilag az ország lakossága. És ez akkor is igaz, ha egyes térségek, települések, ágazatok között számottevő különbségek is vannak az átlagjövedelemben, a szerencsésebbek (akik miatt az adatok is jobban mutatnak) ugyanis elenyésző kisebbséget alkotnak. Noha nincs sok értelme Nyugat-Európához hasonlítani az itteni viszonyokat, mindenképp beszédes, hogy 13 évnyi európai uniós tagság után a háztartások statisztikai átlagjövedelme épp hogy megközelíti vagy átlépi az ezereurós határt, de ami még súlyosabb, hogy ennek jelentős része ráadásul ahogy jött, megy is. Felesleges tehát azon csodálkozni, hogy a takarékosság nem túlságosan jellemző az emberekre, az ok ugyanis egyszerű: nincs miből félretenni a nehéz napokra, örvendenek, ha a következő hónapig kihúzzák. Javulásra a közeljövőben semmi esély, hiszen biztosra vehető, hogy a mutatók június óta csak romlottak. A járvány gazdasági hatásaként folyamatosak az elbocsátások különböző ágazatokban, az alaptermékek (köztük az élelmiszer) érezhetően drágultak, a bérek szintje pedig jobb esetben stagnált, magyarán sokan még mélyebbre kerültek/kerülnek a gödörbe.