Egy szeptember végén elfogadott sürgősségi kormányrendelettel ismét lehetővé vált Romániában a nyugdíjjárulék utólagos befizetése. A jogszabály részleteiről, valamint a befizetendő összegről Csép Éva Andreával, az RMDSZ Maros megyei képviselőjével, a képviselőház munkaügyi bizottságának titkárával beszélgettünk.
A 2020/163-as kormányrendelet értelmében a nyugdíjazás előtt álló személyek a nyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján megvásárolhatják a „régiségüket”. Csép Andrea kiemelte, azok a személyek jogosultak a szolgálati idő megvásárlására, akiknek az előző hat évben – 2014. október 1. és 2020. október 1. között – volt olyan időszakuk, amikor nem rendelkeztek biztosítotti státusszal. Akik most nyugdíjasok és úgy gondolják, hogy ezzel a lehetőséggel magasabb lehetne az öregségi járadékuk, nem élhetnek ezzel a lehetőséggel – fűzte hozzá, s rámutatott: azok sem törleszthetik utólag a nyugdíjjárulékot, akik után az említett időszakban – annak ellenére, hogy társadalombiztosítottak voltak – nem fizették be a hozzájárulás összegét. Lényeges tudnivaló, hogy a szolgálati idő vásárlása a korhatáros nyugdíj feltételeinek teljesüléséhez járul hozzá, az előrehozott nyugdíjazáshoz nem használható fel.
A képviselő szerint a havonta befizetendő legkisebb összeg a bruttó minimálbér – 2230 lej – 25 százaléka, azaz legkevesebb 558 lejért vásárolható meg egy hónapnyi szolgálati idő, de ennél nagyobb összegre is köthető szerződés. Aki a jogszabályban megjelölt maximális időszakra, azaz hat évre szeretné utólag befizetni a nyugdíjjárulékot, annak 40 176 lejt kell törlesztenie egy összegben vagy részletekben. Erre legkésőbb jövő év augusztus 31-ig van lehetőség, 2021. szeptember elsején ugyanis életbe lép az új nyugdíjtörvény.
A képviselő szerint más államok is lehetővé teszik időnként, hogy a nem biztosított polgárok visszamenőleg megvásárolhassák a szolgálati idejüket. Romániában 2016 és 2018 között volt életben hasonló rendelkezés, akkor legtöbb ötévnyi nyugdíjjárulékot lehetett törleszteni. Megjegyezte azt is, a jövő év szeptemberében életbe lépő új nyugdíjtörvény is rendelkezik a régiségvásárlásról, akkor azonban a befizetendő összeget az átlagbér után számolják ki, nem pedig a minimálbér alapján, és ez nagy
eltérést jelent.
Csép Andrea úgy véli, a nyugdíjazás előtt állók számára, ha nem rendelkeznek a szükséges szolgálati idővel, nagy megterhelést jelent az említett havi összeg befizetése, hiszen általában azok nem tudták törleszteni a nyugdíjjárulékot, akiknek nem volt munkaviszonyuk, feketén dolgoztak vagy külföldön vállaltak munkát, esetleg időszakosan vagy csak fél normával foglalkoztatták őket.
A munkaügyi minisztérium becslése szerint mintegy 12 ezren élhetnek a rendelet biztosította megoldással.
