A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből, amely arra figyelmeztet: az ökoszisztémák károsítása fokozza a COVID-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.
A szervezet 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint a mezőgazdasági célokat szolgáló talajátalakítás és a vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem kulcsszerepet játszott abban, hogy 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal zsugorodott több ezer emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfaj populációja.
Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése az elsődleges oka ennek a drámai csökkenésnek. A Global Forest Watch (GFW) interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai szerint 2019-ben hat másodpercenként egy labdarúgópályányi trópusi esőerdő tűnt el a Föld felszínéről. A 125 szakértő bevonásával készült WWF-jelentés csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a bolygó élővilágának jelenlegi állapotáról.
A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik a zoonózisok – az állatokról emberre átkerülő betegségek – terjedésében is. „Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre” – húzta alá Price.
A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében megjegyezte, hogy ebben az évszázadban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti kihalás az éghajlatváltozás következtében. „A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese” – húzta alá az igazgató.
