Mintegy 105 ezer magyarul beszélő roma él Erdélyben, akik a magyar anyanyelvű népesség 8,4 százalékát teszik ki – közölte az Erdélystat.ro statisztikai portál által nyilvánosságra hozott elemzésében, amelyet a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata alapján készített. Az elemzés szerint Romániában az önkormányzatok mintegy 1,23 millió romát tartanak számon, kétszer annyit, mint amennyien a legutóbbi népszámláláson is roma nemzetiségűnek vallották magukat. A romák 37,7 százaléka, azaz 474 ezer személy Erdély területén lakik, ahol a népesség hét százalékát teszik ki.
Erdélyben két magyarul beszélő, közel azonos nagyságú roma tömb van. Az egyik, mintegy 50 ezres közösség Székelyföldön helyezkedik el és magában foglalja Marosvásárhely vonzáskörzetét is, a másik a partiumi magyar tömb nagy részére terjed ki. Partiumban a magyar anyanyelvű népességen belül a romák aránya közel 15 százalékos, míg ez az arány Székelyföldön 10 százalékhoz közelít.
Romániában 2315 romatelepet azonosított a vizsgálat. Országos szinten a romák 59 százaléka, Erdélyben 64 százaléka él a többségtől elkülönülve. A magyarul beszélő romák közül mintegy 69 ezren élnek szegregátumokban. Míg Székelyföldön a romák valamivel több mint fele él romatelepeken, addig a partiumi tömbben ez az arány 74 százalékos. A dominánsan magyar nyelvű szegregátumok száma 289, ezekben mintegy 56 ezer roma él.
A marginalitás egyik legfontosabb mutatója a háztartások infrastrukturális ellátottsága, amire a vizsgálat szintén rákérdezett. A romániai roma szegregátumokon belül a háztartások 86 százaléka rendelkezik elektromos árammal, konyha a háztartások 43, folyóvíz 30, fürdőszoba 17, csatornázás 16, meleg víz 9 százalékában van. A felmérésből a dominánsan magyar nyelvű telepeken lévő roma háztartások kedvezőtlenebb helyzete rajzolódik ki. Az elemzés szerint ez azzal áll összefüggésben, hogy a magyar nyelvű romatelepek és a szintén magyar nyelvű környezetük között nagyobb a társadalmi távolság és egyenlőtlenség.