Megegyezés nélkül zárultak le az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) tárgyalásai a két politikai szervezet választási és hosszabb távú együttműködéséről – jelentette be tegnap a harmadik egyeztetési forduló után Toró T. Tibor, az EMSZ küldöttségének egyik vezetője, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.
Toró szerint nemcsak parlamenti helyekről, hanem elvek rögzítéséről szerettek volna megállapodni az RMDSZ-szel, ám tárgyalópartnereik egyelőre nem fogadták el ezeket. Azt az ígéretet kapták, hogy javaslataikat az RMDSZ ma a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) elé terjeszti, de a vezetők viszonyulása alapján nem sok esélyt látnak arra, hogy a testület elfogadja ezeket. Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Maszol portálnak megerősítette, hogy a SZÁT hozza meg a döntést ezekben a kérdésekben.
Toró az is elmondta, hogy az EMSZ hajlandó akkor is támogatni az RMDSZ-t a parlamenti választásokon, ha nem kerülnek fel a jelölteik is az érdekvédelmi szervezet listáira. Mindezt abban az esetben tennék, ha az RMDSZ elfogadná az együttműködésre vonatkozó elvi javaslataikat. Ezek között legfontosabbként az önkormányzatokban való együttműködést említette, azt, hogy ne büntesse az RMDSZ azokat a településeket, amelyek EMSZ-es polgármestert választottak. Javasolták még egy újabb székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezését és egy újabb székely memorandum elfogadását. Továbbá együttműködést kezdeményeztek a kulturális és közösségépítő programok területén, mivel nem tudják elfogadni, hogy az RMDSZ egyedül kezeli a romániai magyarságnak járó román költségvetési forrásokat. Együttműködést javasoltak még a vidékfejlesztési programok, az oktatás és tanügy, valamint a nemzetpolitika és a külpolitika területén is. A nemzetpolitika szintjén azt javasolták, hogy az RMDSZ frakciója egységesen terjessze be és képviselje Székelyföld autonómiastatútumát a parlamentben, és egy olyan törvénycsomagot, amely biztosítja a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát.
A parlamenti helyekről is tárgyaltak, de ebben sem alakult ki egyetértés a felek között, mert az RMDSZ a megyei önkormányzati jelöltlistákra leadott szavazatok alapján képzelte el az osztozkodást, és nem vette figyelembe azt, hogy az EMSZ éppen azért nem indított egy sor erdélyi megyében ilyen jelöltlistát, hogy ne veszélyeztesse a magyar képviseletet. Ha csak azokon a településeken leadott szavazatokat vennék figyelembe, amelyekben mindkét politikai szervezet jelölteket állított, akkor 80–20 százalék lenne az RMDSZ és az EMSZ közötti erőviszony, és akár hat befutó hely is járna az EMSZ-nek – fogalmazott. Hegedüs Csilla ugyanakkor a Maszolnak arról számolt be, hogy az RMDSZ a szeptember 27-i voks eredményei alapján egy helyet ajánlott fel az EMSZ-nek, de a végső döntést, két javaslatcsomag (melyek egyike nem tartalmaz egyáltalán felajánlást) közül a SZÁT hozza meg.
