A testület 5–2 arányban fogadta el a döntést, miszerint sérültek a magyar nemzetiségű állampolgárok nyelvi jogai azokon a településeken, ahol számarányuk meghaladja a húsz százalékot. A törvények ugyanis ezeken a településeken biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára anyanyelvhasználati jogokat az önkormányzatokban és az igazságszolgáltatásban. A testület megállapította, hogy a kijárási nyilatkozat is az anyanyelvhasználati jogot szabályozó törvények hatálya alá esik. Asztalos Csaba, a tanács elnöke a portálnak elmondta, hogy egyúttal azt is ajánlották a szaktárcának, hogy a jövőben hasonló helyzetben készítsenek kétnyelvű – román és magyar – formanyomtatványokat.

Asztalos azt is megállapította, hogy a román közigazgatási kódex meglehetősen hiányos és ellentmondásos a dekoncentrált intézmények (a minisztériumok és egyéb központi intézmények hatáskörébe tartozó helyi hivatalok) nemzeti kisebbségi anyanyelvhasználati kötelezettségeinek tekintetében. Ennek kapcsán – amint azt a Maszol közölte – Asztalos Csaba elmondta, hogy a belügyi tárca pont arra hivatkozott a testület eljárása során, hogy rájuk nem vonatkozik ez az előírás, mert nem helyhatóság, hanem a központi közigazgatáshoz tartozó intézmény. Az elnök szerint figyelmen kívül hagyták egyebek mellett az alkotmány idevágó előírásait.

Mint ismert Klaus Iohannis államelnök március 16-án hirdette ki a szükségállapotot a koronavírus-járvány miatt, amely két hónapot tartott. Az elnöki rendelet, illetve annak parlamenti megerősítése alapján március 24-én a belügyminiszter teljes kijárási tilalmat rendelt el. Ebben az időszakban a lakosság csak a saját vagy a munkáltatója felelősségére kiállított nyilatkozattal hagyhatta el otthonát, tartózkodhatott az utcán, és csak kizárólag az abban megadott útvonalon közlekedhetett. Ezt a nyilatkozatot kizárólag román nyelven lehetett kitölteni.