Raed Arafatra állítólag csak ráfogták, hogy azt mondta: „A harcot a COVID-19-cel elveszítettük…” Most azt állítja, hogy ő ilyent soha nem mondana. (Még ha úgy lenne, akkor sem?)
Pedig nagyon úgy néz ki, a végén oda jutunk, hogy nem lesz elég kórházi ágy és lélegeztetőgép sem. Viszont reklamáció elég azok hozzátartozói részéről, akiknek nem lesz olyan szerencséjük, hogy kórházi ágyban fekhessenek és géppel lélegeztessék őket. Az orvosnak nehéz Istenként viselkednie és eldöntenie, hogy kit ítél életre és kit halálra. Ezért valami kritériumrendszert kell kidolgozni arra, hogy kit mentsenek meg és kit ne. A jobb anyagi helyzetben levők most még esetleg idejében vehetnek a családnak egy lélegeztetőgépet. Aztán majd később ilyen hirdetések jelennek meg: Jó állapotban levő lélegeztetőgép olcsón (részletre is) eladó.
Arafat úr azt is mondta, hogy olyan határozatokat kell hozni, mint márciusban, amelyeket kritizáltak és amelyekkel csúfolódtak. Csak az a szomorú helyzet, hogy akkor mindenki betartotta, most meg senki nem akarja alávetni magát a rendelkezéseknek. Mert nálunk úgy van, hogy legtöbben úgy tesznek, mintha betartanák a törvényeket, szabályokat. Az emberek nagy része a maszkot viseli is meg nem is. Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda, viselem is, nem is, mégis maszk a maszk. A legnagyobb baj, hogy az illetékesek is úgy tesznek, mintha megkövetelnék a szabályok betartását, de aztán egykettőre meghátrálnak a „nép” nyomására, mert bennük a szavazókat látják.
Az ortodox húsvét idején még úgy-ahogy visszaszívták az ortodox hívőknek tett ígéreteket, és csak néhány templomnál adagolták egy kanállal a szentelményeket, de most a jászvásári Szent Jámbor Piroska (Parascheva) búcsúján már elszabadultak a vallásos indulatok, és a végén, aki arra vetődött, megpuszilhatta az ereklyét. Kezdetben csak a jászvásáriakat akarta közel engedni az ereklyéhez a csendőrség, de végül engedtek, és boldog-boldogtalan boldog lett, gondolom, őlegfőbb-boldogságossága Daniel pátriárka is, hogy híveit boldognak láthatta. A belügyminisztertől megkérdezték, hogy miért vonta vissza a rendfenntartókat, és ő meggyónta, hogy az operatív intézkedést azért kellett mellőzni, mert azzal egy nagyobb bajt tudtak megelőzni. Nem tudom, hogy miért nem közvetítették élőben egész nap a vallásos ceremóniát, hisz azáltal Teofan, Moldva és Bukovina érseke egész nap oszthatta volna az áldást.
Sokan diszkriminációt kiabáltak, az viszont nem volt diszkrimináció, hogy a csíksomlyói búcsút egyáltalán nem lehetett megtartani. Azt is mondják az illetékesek, hogy a jászvásári búcsúban huligánok zelegórkodtak, heccelték a tömeget és szították a kedélyeket, viszont Úzvölgyében, amikor a cirkusz zajlott, csupa hazafi volt jelen, és egy fia huligán rendbontó sem. Most következik a bukaresti Szent Demeter-búcsú, amely, valószínű, ugyanúgy fog lezajlani, mint a jászvásári. Itt is azt akarják, hogy csak a bukarestiek és az Ilfov megyeiek vehessenek részt.
Lehet, hogy már a kormány sem bízik abban, hogy az egészségügyi rendszer elbírja a járvány okozta terhelést, és arra gondol, hogy a híveket csak az ima menti meg a bajtól, ezért engedik az ilyen vallási ünnepségeket. A bukaresti fiatalság (és nem csak) viszont nem lesz ott a búcsún, mert ők a központba (mint múlt pénteken is) járnak búcsúzni estenként, ahol azt ordibálják, hogy zene kell nekik. Aztán a csend éber őrei álmatagon odaérkeznek, és a tömeg kénytelen-kelletlen hazazarándokol. A vendéglőt, amely előtt buliznak a fiatalok, megbüntetik. Az a kérdés, hogy a haszon nagyobb-e, mint a büntetés, mert ha igen, akkor ezután is folytatódik a bulizás.
De ne legyünk igazságtalanok, mert van, amikor a hatóságok léptek és megjelentek (vagy fordítva). Mégpedig egy 356 fős nagyváradi lagzin, a Bihar megyei rendőrség volt parancsnokhelytettese fiának esküvőjén. Haza- és karanténba küldték a násznépet, miközben kiderült, hogy a menyasszony COVID-os. Most tanulmányozhatják, hogy a menyasszonyi tánccal hányan fertőződtek meg.