A Mikes-iskolában speciális órarend alapján szervezték meg a vörös forgatókönyv szerinti online tanítást, minden osztálynak kevesebb órája van naponta, mint a fizikai jelenléttel tartott tantermi oktatás alatt. Reggel nyolckor kezdődnek az órák, a hétfő egy kicsit zsúfoltabb, egyes osztályok 14 órakor végeznek, a többi napokon öt tanóra van, de az is előfordul, hogy csak négy szerepel az órarendben – magyarázta lapunknak Már István iskolaigazgató. A főtantárgyak kivételével a többi tárgyból tömbösítették az órákat, előfordul, hogy a kilencedikben ugyanazon a napon, ugyanabban az órában egyik héten földrajzórát tartanak, másik héten történelmet, a végzős osztályoknál a vizsgatárgyak rendje nem változott.

Az iskolavezető hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy a diákok minél kevesebb időt töltsenek a számítógép előtt, de az hatékony legyen, ezért az órákat interaktív módon tartják, az ötven perc alatt folyamatos a kapcsolat a diákokkal, ha egy ábrát, táblázatot, térképet, szöveget megosztanak, azonnal rákérdeznek, hogy látja-e mindenki, van-e kérdés. Erről meg is győződhettünk Már István történelemóráján, ahol minden diáknak kötelező módon be kellett kapcsolnia a kameráját, s amikor kérdezett, a mikrofont is, ha pedig a tanár nevén szólította, hogy reagáljon az elmondottakra, a diáknak válaszolnia kellett.

Ugyanezt tapasztaltuk Máthé Attila matematikaóráján is, aki azért tartja az online órákat az iskolában, mert itt megvan a felszerelése ahhoz, hogy ábrákat, grafikákat készítsen, egyenleteket írjon, és azonnal megossza a diákokkal, de esetében az is közrejátszik, hogy felesége szintén pedagógus, és otthonról tartja az óráit.

Erdély László fizikatanár olyan lelkesen mutatta be, hogy mi mindenre van lehetősége az okostábla, vetítő, a kísérleti eszközei révén, hogy szinte azt hinnénk, jobban élvezi ezt a gépektől függő, nagy lehetőségű szabadságot, mint a fizikai jelenléttel történő oktatást. S bár valóban nagyszerűnek tartja, hogy ennyi eszköz áll a rendelkezésére, hiányolja, hogy nem látja minden percben a diákjai reakcióját, értik-e, amit mond, van-e kérdésük… Erre csak akkor van alkalma, ha átkapcsol a képernyőn megjelenő osztályprofilra, ahol követheti, ki milyen módon kapcsolódik be az elhangzó magyarázatba. Lapunknak elmondta, az ő tantárgya annyira speciális, hogy tanítását otthonról nem tudná ilyen szinten megvalósítani, s bár egyedül van a tanteremben, minden eszköze megvan ahhoz, hogy a távoktatás keretei között is a legtöbbet nyújtsa a diákoknak.

Benéztünk Szőts Dániel énekórájára is, az interaktív tábla neki is kedvence, legfontosabbnak azt tartja, hogy minden diáknak hallja a hangját, látja őket, nem engedi el a kezüket, számára akkor is fontos az énekóra, ha abból kevés van és ebben a formában nem az igazi. Szerinte az énekhang előtt nincs akadály, erre ő maga is példa, aki a technikával kezdetben nehezen boldogult, de kollégái segítségével sok mindenbe beletanult.

És szólnunk kell Erdőközi Zoltán informatikusról, aki az iskola digitális agya, olyan rendszereket épített ki az elmúlt években, melyek sok tekintetben segítették az intézmény sokrétű adatbázisának a megvalósítását, a belső hálózat működését, a rendkívüli helyzethez igazodó üzemmódra történő átállást, és jelentette, jelenti a biztonságot, hogy a felmerülő üzemhibákat megoldja.

Az eszközbeszerzés terén az iskola eddig is jól gazdálkodott, az elmúlt években minden osztályt felszereltek digitális eszközökkel, tartalékaik is vannak, jelenleg tizenöt laptop osztható ki, ha diáknak, tanárnak szüksége lenne rá – tudtuk meg Már István igazgatótól.

Amit a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban láttunk, csupán egy kis, de igen beszédes töredéke annak, ami ebben az időszakban a tanintézményben zajlik, minden bizonnyal sok iskola mondhat el magáról hasonlókat. A lényeg, hogy ahol az online oktatásnak objektív vagy emberi mulasztásból fakadó akadályai vannak, érdemes mindent megtenni, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki a korának megfelelő okításból. Legyen az érzelmi, értelmi vonzatú, mert ami most elmarad, az később be nem hozható.