A diákok közel fele távoktatásra kényszerül

2020. november 5., csütörtök, Közélet

A településenként számított járványügyi mutatók értékének megfelelően több mint 12 ezer háromszéki diák kényszerül jelenleg az online térbe száműzött oktatásban részt venni, de a sárga forgatókönyv szerinti hibrid változatra ítélt kilencven tanintézményben is több évfolyam tanulóit érinti a házi suli. Országosan egymillió diák tanul távoktatásban, ami harmada a tanulók összlétszámának, ezért sajtóértesülések szerint a hatóságok azt is fontolgatják, hogy a járványügyi helyzettől függetlenül vissza kellene térni a tantermi oktatásra. A szülői szervezetek is mozgolódnak, kérdőíves felméréssel gyűjtik be a szülők véleményét a témában és ezek alapján készítenek javaslatcsomagot.

  • Tantermi oktatás a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban. Albert Levente felvétele
    Tantermi oktatás a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban. Albert Levente felvétele

Olyan esetekben, amikor egy kis településen egy-két koronavírussal fertőzöttet tartanak nyilván, meg kell vizsgálni, ki az illető, nyugdíjas vagy dolgozik, kikkel találkozik, és ha nincs semmilyen kontaktusa az óvodával, iskolával, de még a helyi közösséggel sem, akkor nincs értelme áttérni az online oktatásra – véli Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Zalánpatak és Páké jó példa erre, ahol egyetlen fertőzött miatt nem szüntették be a tantermi oktatást annak ellenére, hogy a szóban forgó településeken az ezer főre számított járványügyi mutató meghaladta a hármat, és a falut vörös kategóriába sorolták. A megyei közegészségügyi igazgatósággal egyeztetve döntöttek erről, és ezt minden hasonló esetben megteszik – mondta a főtanfelügyelő. Kiss Imre szerint érthető, hogy a nagy városokban szigorítják a diákok iskolába járását, mert amíg a gyermekek eljutnak az iskolába és onnan hazamennek, több lehetőségük van a megfertőződésre, sokan utaznak a tömegközlekedési eszközökön, de kisebb városokban, mint Sepsiszentgyörgy, ez nem merül fel, nincs értelme bezárni olyan iskolákat, ahol egyetlen fertőzött sincs.

A jelenleg vörösnek címzett ötvenkilenc háromszéki tanintézményben 11 465 óvodás és iskolás érintett városon és 1481 gyermek falun, ami a tanév eleji beiskolázási adatok szerint a 31 890-es létszám 40,60 százaléka, azaz minden tíz óvodásból és iskolásból négyen távoktatásban vannak. A tanév kezdete óta 35 háromszéki diák és 39 pedagógus, valamint egy nem oktatói alkalmazott fertőződött meg koronavírussal, a tanárok esetében tízen még fertőzöttként szerepelnek a nyilvántartásban, egy diák és egy kisegítő alkalmazott még szintén ebbe a kategóriába tartozik.

 

A szülők fele mellette, fele ellene

A Szülői Szervezetek Országos Föderációja tagjaként a Magyar Szülők Szövetsége is részt vesz abban a hétfőn indított kéthetes online kérdőíves felmérésben, amely révén a szülőket arról kérdezik, szerintük melyik a helyes oktatási forgatókönyv az olyan településeken, ahol a járványmutató meghaladja a három ezreléket? A korábbi jelzésekből és a tegnap délelőttig kitöltött 75 ezer válaszból kitűnik, a szülők fele-fele arányban vélik, hogy azokon a településeken, ahol az ezer főre számított új megbetegedések száma meghaladja a hármat, ott be kell zárni az óvodákat, iskolákat, a másik tábor pedig amellett voksol, hogy a fertőzések számától függetlenül az óvodások és elemisek, valamint a záróvizsgára készülő nyolcadikosok és tizenkettedikesek fizikailag vehessenek részt az oktatásban – tájékoztatott lapunk megkeresésére Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetsége elnöke. 

A szervezet vezetője elmondta, szeretnének tiszta képet látni, hogy mit akarnak a szülők, mert a hangadók véleménye eddig is eljutott hozzájuk, de a kérdőíves felméréssel azokat is meg tudják szólítani, akik eddig csendben maradtak. Tiszta képet szeretnének látni, egységes nézőpontot kialakítani, amit képviselhetnek az oktatási minisztérium képviselőivel és a kormány által e célból felállított szakbizottsággal folytatott tárgyalásokon. Csíky Csengele hangsúlyozza, esetenként külön kell dönteni a helyi megoldásokról, mert ahol ezer vagy csak ennél alig több lakosa van egy településnek, ott nem megfelelő az ezer lakosra számított járványügyi mutató, ott a lakosságszámhoz igazított százalékos arányt kellene figyelembe venni. Nagyobb városok esetében más a helyzet, ráadásul a tapasztalat szerint a gyermekek tünetmentesen esnek át a fertőzésen, őket nem tesztelik, de hordozhatják a vírust és fertőzhetnek, míg a pedagógusok többségének esetében a fertőzés a betegség tüneteivel jár, ezért tesztelik őket és lehet tudni, hogy fertőzöttek-e vagy sem, és meg lehet hozni a kellő óvintézkedéseket – véli Csíky Csengele. 

A szülői szervezet vezetője utalt arra a felmérésre, amit az országos járványügyi hatóság végzett és amely szerint nincs összefüggés az iskolák megnyitása és a járványmutatók emelkedése között, ezért tartja fontosnak, hogy az egyes oktatási intézmények működését szabályozó szigorítások tekintetében különbséget tegyenek a kis települések és a nagyobb városok helyzete között. Extrém helyzetben extrém megoldásokat kell találni, ezért a parlamenti választások sem fogják befolyásolni a szervezeti munkát, mindegy, hogy személy szerint kikkel kell tárgyalni, végigviszik a közösségi elképzeléseket – mondotta Csíky Csengele. A szülők képviseletét felvállaló szervezeti elnök hangsúlyozta, a tárgyalásokat folytatni fogják, a javasolt megoldások mellett kiállnak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 709
szavazógép
2020-11-05: Világfigyelő - :

Sértés a Trianon-törvény ismételt megszavazása (Kereszténydemokrata Néppárt)

Sértésként értékelte nemcsak a külhoni magyarság, de az egész magyar nemzet szempontjából a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, hogy a képviselőház másodszor is megszavazta a június 4-ét Romániában ünnepnappá nyilvánító Trianon-törvényt.
2020-11-05: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Elveszett esztendő

Még idén átadnak a forgalomnak 43 kilométernyi autópályát, köztük a Brassó-Comarnic sztráda első szakaszát – jelentette be Lucian Bode közlekedési miniszter. Nem tette hozzá, hogy utóbbi nem az évek óta bedugult Prahova-völgyben enyhít a közlekedési nyomorúságon, hanem két szomszédos települést kerül ki: Barcarozsnyót és Keresztényfalvát. Élénk a forgalom arrafelé is, szó se róla, és a helybelieknek biztosan áldás lesz, ha az átmenő járművektől megszabadulnak, de ezzel a 6,3 kilométeres megvalósítással azért nem kellene büszkélkedni. A kivitelezési szerződést ugyanis 2017-ben írták alá, magát az építkezést 2019 tavaszán kezdték, tehát inkább szociáldemokrata örökségnek nevezhető a beruházás, amelynek babérjait a liberális kormány siet learatni.