Jénáki Csongort mintegy két hete iktatták be, azóta ismerkedik a hivatallal, a szakirodák tevékenységével. Pár napja teljes a csapat, a szakbizottságokon kívül a legutóbbi tanácsülésen az alpolgármester-választásra is sor került. Az önkormányzati képviselőktől a felsőlemhényi Miklós István kapott megbízatást. Ez így is van rendjén, ha a községvezető alsólemhényi, akkor a helyettesének felsőlemhényinek kell lennie. A községmenedzseri teendőket továbbra is az összeférhetetlenség miatt 2018 októberében lemondatott Lukács Róbert volt polgármester látja el. A minap arra kértük Lemhény új polgármesterét, hogy bevezetőként mutatkozzon be olvasóinknak.
– 1977. március 4-én, a nagy földrengés napján születtem. Az elemi és általános iskolát Lemhényben végeztem, a középiskolát pedig a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum biológia–kémia szakán, majd a sepsiszentgyörgyi egészségügyi posztlíceumban szereztem általános orvosasszisztensi oklevelet, de turisztikai mérnöki felsőfokú végzettséggel is rendelkezem. Továbbá a román, olasz és német nyelvet magas, míg az angol nyelvet középszinten beszélem.
– A folytatásban az orvosaszisztensi hivatást választotta.
– Valóban, négy évig a kézdivásárhelyi városi kórház ideggyógyászati osztályán dolgoztam. 2003-tól három évig az olaszországi Milánóban a Niguarda Ca’Granda egyetemi klinika hematológia-transzplantációs osztályán, aztán tíz évig a Dél-Tirol autonóm tartománybeli Bozen (Bolzano) klinikájának ér- és mellkasklinika intenzív osztályán, majd két és fél évet ugyanott egy pszichiátriai zárt osztályon dolgoztam.
– Mégis a hazatelepülés mellett döntött.
– Bár jól éreztem magam Olaszországban, mindvégig tudtam, előbb-utóbb hazatérek. Még ottlétem alatt megnősültem, családot alapítottam, közben megszületett a lányunk, és 2017-ben a hazaköltözés mellett döntöttünk. 2019-től megválasztásomig a kézdivásárhelyi mentőszolgálatnál dolgoztam orvosasszisztensként.
– Miért akart polgármester lenni?
– Ottlétem alatt megismertem Dél-Tirol autonóm régió előnyeit és hátrányait, és szembetűnő különbséget tapasztaltam az ottani és a helyi állapotok között. Azt látom, egy kis odafigyeléssel rengeteg, a lakosság javát szolgáló dolgot meg lehet idehaza is valósítani.
– Milyen tervekkel vette át a polgármesteri tisztséget?
– Mindenekelőtt a falu imázsán változtatnék. Fontos az infrastruktúra fejlesztése, az utak korszerűsítése, a fő utak mentén kialakított sáncok rendben tartása. Az abbamaradt projekteket is folytatnám, mint a szennyvízcsatorna és a gázhálózat bővítését. Jövő tavasszal elkezdődhet öt kilométer községi út korszerűsítése. Zajlik a Bem József-iskola szigetelése, a községháza épületében található orvosi rendelő és a felsőlemhényi művelődési otthon felújítása a megyei tanács hozzájárulásával. A főtéren elő van készítve hatszáz méter járdafelújítás. Továbbá házról házra járnék notesszel a kézben, illetve népgyűlést hívnék össze meghallgatni a lakosság gondját, baját. Úgy érzem, az emberek igénylik ezt a nyitottságot, elvárják, hogy a község elöljárója ne szigetelődjön el tőlük. Ugyanakkor számomra Lemhény egységes, szeretném, ha az Alsó-, illetve Felsőlemhény közötti törés megszűnne, hiszen az csak a közösség javát szolgálná. A fiataloknak is esélyt adnék, hogy hallassák szavukat, hiszen nélkülük nincs jövője a településnek, továbbá a most nem létező kulturális életet is felpezsdíteném, a község két kultúrotthona remek színházi előadásokat fogadhatna be.
– Előnynek vagy hátránynak tartja, hogy eddig nem volt ismert közéleti szereplőként?
– Szerintem ezt a hivatást nem lehet könyvekből tanulni. Úgy vélem, ha egy csapaton belül sikerül megteremteni a megfelelő légkört, remek munkát lehet végezni. Úgy érzem, eljött számomra az idő, amikor meg kell tudnom felelni egy ilyen felelősségteljes kihívásnak.
– Hogy állt össze a tizenegy tagú önkormányzat?
– Tízen jutottak mandátumhoz az RMDSZ színeiben, a tizenegyedik önkormányzati képviselő pedig a független Lukács István.