Édesapám, Puskás Lajos a magyar négy év alatt (1940-44) a magyarországi cserkészet alapembere volt, a IX. Cserkészkerület (Észak-Erdély) elnöke. Érthető, ha ennek a négy évnek fontos cserkészdokumentumai megmaradtak, és egy részük a Kórház utcai barátságos kis cserkészotthonba került. Néhány, még birtokomban maradt dokumentumról szólnék.

1. Megalakul Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar cserkészet. 1990. július 17-én 17 órakor 44 támogatóval létrejön – Romániában először – a magyar cserkészszövetség. Néhány név a  jelen lévő ismert személyiségek közül: Balázs Antal, dr. Bálint Jenő, Damó Gyula, Dimény János, Fábián Ernő, Fejér Ákos, Gaál Sándor, Haszmann Pál, Keresztes László, Kónya Ádám, Kakas Zoltán, Nagy István, Salamon Sándor, Török Árpád, jómagam. A teljes névsor megvan, és szívesen átadom annak, aki a diktatúra utáni cserkészet történelmével behatóbban foglalkozik.

2. Talán még érdekesebb az 1942-ben keletkezett kimutatás az akkori cserkészcsapatokról: a 39 csapat neve, működésének helye, levelezési címe és parancsnoka szerepel benne. Lássunk néhány példát: Z. Mikes Kelemen, Kézdivásárhely, Római Katolikus Gimnázium, parancsnok Pokorny László; Turóczi Mózes, Kézdivásárhely, Kanta 10. sz., parancsnok Csapó József; Gábor Áron, Kolozsvár, Unió utca 3–5., parancsnok Dobri János stb.

3. Jelenkori működésében oroszlánrésze volt Gaál Sándornak, akinek korán bekövetkezett halála súlyos csapás volt az erdélyi magyar cserkészmozgalomra.

4. Az édesapám nevét viselő kolozsvári kerekdombi cserkészcsapat parancsnoka, Kapdebó Bibens Alajos „Ívó bá” elküldte nekem a csapat fogadalomtételére összegyűlt kiscserkészeknek előadott történelmi áttekintést. Értékes dokumentum az 1991. december 29-i eseményről.

5. Él a törvény címmel megjelent egy kiadvány, amely a történelmi nagyságokat cserkészszemmel mutatta be, ez akár újra kiadható lenne.