Mintha az ősz nem tudna elég pompázatosabbnál pompázatosabb színeket kikeverni óriási palettáján, mintha nem lenne elég a rozsdapirosból, téglavörösből és milliónyi más színárnyalatból, gondolt hát egy merészet a megyeszékhely valamelyik ,,színesztéta" elmebajnoka, és „besegített" a természetnek, hogy még színesebbé, még rikítóbbá tegye néha köddel homályosított, máskor meg ólmos-savas esővel átmosott hétköznapjainkat és elménket.
És láss csodát, Szentgyörgy szelíd székely polgára, ide látogató „szuburbánus", eltévedt vagy megtévesztett turista: gödreink és hepehupáink, korlátlanul düledező-rozsdásodó hídkorlátjaink és szuper áruházaink megtekintése után madárpöttyel díszített, téglavörös (futó)szőnyegen futhatsz be…
Ha ez a művelet nem jár sikerrel, akkor menj el a ,,Csömöri úttól a Filatori Gátig", akarom mondani, a Csíki utcán át a Debren-hídig (kevesebb, mint nyolcvan nap alatt!), hátha így lekopik talpadról a vörös máz, és nem viszel haza belőle, asszonyod nagy örömére, az otthoni műperzsára is. De a kaland mindenképp megéri, felejthetetlen élményekben lészen részed, ezt a városvezetés is garantálja.
Közben megfogalmazhatod, hogy milyen gyönyörű is, színes is ez a világ. Valóságos színorgia. Lelki szemeid előtt nemcsak (tégla)vörös karikák jelennek meg, hanem lila leányálmok is. Elképzeled, amint a vörös csillag ,,visszaszáll" az Obeliszk tetejére, a ,,Szőnyeg" két oldalán szüzek, mazsorettek, vörös nyakkendős úttörők, kék ruhás kékszeműek állnak sorfalat, amíg mosolyogva mész egy szál vörös rózsával a kezedben, hogy leródd tiszteletedet a nagy Elmebajnok előtt, mondjuk, November 7-én, ami októberben van egyeseknél, miközben lassan zöld hó szállingózik, szitál alá a csillagok közül, és lepi be reménységgel a sok piszkot, a szennyet…
S ha a gesztenyefák alatti padokat is valaki többszínűre álmodja, akkor már nagyon itthon érezheted magad, vándor… Ezek után elénekelheted, hogy: ,,Én Sepsiszentgyörgyön lakom, / Téglaporos a… bakancsom"…
De ne add búra a fejedet, a valóság vörös talaján állva is lemossák talpadról a port, a téglaport az őszi konok, ónos esők…