Csak a következő román parlament dönthet a kisebbségi törvényről — nyilatkozta Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök tegnap Szegeden a magyar—román kormányülés után. Gyurcsány Ferenc szerint érdemes támogatni a kulturális autonómiát. Az ülésen több mint tíz határozatot fogadtak el.
Tăriceanu szerint minden országban fontos, hogy a kisebbség megőrizze kulturális és történelmi identitását, és kifejtette, támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. Már ma is széles körű jogok illetik meg a kisebbségeket Romániában, a kisebbségi törvény pedig nem tesz mást, csak egy jogszabályban egyesíti a már létező törvényeket — tette hozzá. Gyurcsány Ferenc szerint az autonómia összhangban áll az európai normákkal és elvekkel. A kulturális értelemben sokszínű Európában a nyugalmat és békét jól szolgálhatja a különböző típusú autonómiák létezése — tette hozzá a miniszterelnök. A magyar—román kormányülést értékelve Gyurcsány kiemelte: ma már sokkal inkább építkezésekről szólnak ezek a találkozók, lényegesen kevesebb a konfliktus a román és magyar közösségek között a határ mindkét oldalán.
A tegnapi kormányülésen a két fél egyetértett a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításával, a munkálatok jövőre elkészülhetnek, Battonyán pedig nemrég fejeződött be egy egymillió euró értékű iskolafelújítás, amelyhez Bukarest is hozzájárult. Döntés született arról is, hogy a magyar és a román hatóságok kölcsönösen elismerik a Romániában és a Magyarországon akkreditált oktatási intézmények által kiadott okleveleket, tudományos titulusokat és a másik országban végzett tanulmányi éveket.
Az egészségügyi miniszterek döntése szerint a jövőben a román állampolgárok elszámolhatják itthon a Magyarországon végzett orvosi kezelések vagy műtétek költségeit. Megállapodott egy akciótervben, és a két tárca szakemberei elemezni fogják annak lehetőségét, hogy bevezessenek egy biztosítási kártyán alapuló informatikai rendszert, amely egyszerűsítené a folyamatot.
Az együttes magyar—román kormányülés után tartott sajtótájékoztatón Călin Popescu Tăriceanu hangsúlyozta, az együttműködésnek az energia területén jó néhány közös eleme van, köztük olyan fontos programok, mint a Nabucco-gázvezeték és az energiahálózatok összekapcsolása. Emellett rendkívül fontos lenne, hogy nyolc kelet-közép-európai ország közös javaslattal álljon elő az Európai Unióban a klíma- és energiacsomaggal kapcsolatban — tette hozzá a román miniszterelnök. Szó esett a közúti és a vasúti szállításról és az autópályákról, Románia szándéka a gyorsforgalmi vasút meghosszabbítása Konstancától Budapestig — mondta el a tervekről Călin Popescu Tăriceanu, és szólt a Bécs—Budapest—Bukarest szupervonat megépítésének elképzeléséről. A román miniszterelnök elmondta azt is, Románia 2011-ben szeretne csatlakozni a schengeni térséghez, éppen akkor, amikor Magyarország lesz az EU soros elnöke, így számítanak segítségükre.
