Oltean Csongor 1988-ban született Szászmedgyesen. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, Sepsiszentgyörgyön alapított családot, két kislány édesapja. Önkéntesként kapcsolódott be a háromszéki ifjúsági szervezetbe, melynek később vezetője lett. Három éve választották a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökének, emellett az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúságért felelős alelnöke. A MIÉRT őt kérte fel, hogy képviselje a szervezetet a parlamenti választásokon, szövetségi döntés értelmében Bihar megyében indul parlamenti képviselőnek. Azért akar dolgozni, hogy Erdélyben megérje magyar fiatalként is családot alapítani és otthont tervezni.
– Mi motiválta, hogy parlamenti képviselői helyért induljon az RMDSZ listáján?
– Egy ifjúsági szervezet, a MIÉRT jelölt erre a tisztségre, azaz több ezer erdélyi magyar fiatal. Erre a megbízatásra, a mandátumra úgy tekintek, hogy nem rólam szól, hanem az erdélyi magyar fiatalokról, mint ahogy a kampányom sem rólam szól. Ez egy szerep, amelyből a leghatékonyabban tudom előre lendíteni a fiatalok ügyét a következő négy évben. Jelenleg a döntéshozásban, a parlamentben nincs olyan fiatal, aki a fiatalok ügyét képviselje. Én egy híd akarok lenni a parlament és a fiatalok között, és ez bőven elég motiváció.
– Jó pár éve már, hogy ifjúsági szervezetekben tevé́kenykedik, vezetőtisztséget is betöltött és betölt jelenleg is a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökeként, így mondhatni folyamatosan találkozik a fiatalok igényeivel, elvárásaival, problémáival. Melyek ezek?
– Valóban, folyamatosan tartom a kapcsolatot az erdélyi magyar fiatalokkal, Székelyföldön, Partiumban és szórványban egyaránt, de a Kárpátokon-túli fiataloknak sem engedjük el a kezét. Azzal szembesülök, hogy a fiatalok igenis akarnak itthon jövőt tervezni vagy hazatérni, de hiányoznak azok a törvények, amik megkönnyítenék az otthonteremtést vagy egy vállalkozás elindítását, nincsenek hitelkedvezmények, nincs támogatás, ráadásul ami van, azt is megnehezíti a bürokrácia.
– A felsoroltak közül mit tekint prioritásnak?
– Erre a kérdésre biztosan más lett volna a válaszom egy évvel ezelőtt. De a járványhelyzet sok mindent felülírt, a prioritásokat is. A világjárvány és annak hatásai mindannyiunkat érintenek Romániában, időseket, fiatalokat, gyerekeket egyaránt. Az RMDSZ egy járványkezelési és gazdaságélénkítő programot dolgozott ki, amely a fiatalokat is segíti. A cél, hogy kapjanak támogatást azok a vállalkozók, akik olyan 29 év alatti és 50 év fölötti személyeket alkalmaznak, akik elvesztették állásukat. Támogassuk azokat a fiatalokat, akiknek vállalkozásuk kritikus helyzetbe került a járvány miatt, és támogassuk a fiatal gazdákat, termelőket a piacok nyitvatartásával. Most meg kell védenünk a munkahelyeket és az egészségünket. Ezt pedig csak akkor tudjuk megteremteni, ha ott vagyunk, ahol a döntéseket hozzák.
– A fiatalok itthon maradása, vagy hazatérése, vagy általánosan fogalmazva az ifjabb generáció elvándorlásának problematikája az egyik központi elem a kampányában. Hogyan látja, parlamenti képviselőként mit tud majd tenni főképp az elvándorlás jelensége ellen?
– Egy nemrég végzett szociológiai felmérés szerint a külföldön élő fiatalok mindössze 30 százaléka gondolkodik a hazatérésben. Mi elsősorban őket akarjuk megszólítani. Olyan törvények kell hogy szülessenek a román parlamentben, melyek igazolják, megéri hazatérni. A minap azt kérdezte tőlem egy fiatal, hogy miért csak a vállalkozókról beszélünk, hisz nem fog minden fiatal céget alapítani. Ez így igaz, csakhogy tud munkát adni másoknak is. Nemrégiben találkoztam egy olyan Bihar megyei fiatallal, aki hazatelepült, egy forgalmazó céget működtet, és 50 személyt alkalmaz, főleg fiatalokat. Sok ilyen példa van.
– Gyakran hallani, hogy a fiatalok érdektelenséggel viszonyulnak a politikához, közélethez. Ön szerint ez mennyire igaz? Továbbá hogyan vélekedik arról, hogy a nagyvárosi magyar fiatalok közül egyre többen támogatnak egyes román politikai alakulatokat?
– Nekem pozitív tapasztalataim vannak. Nem kell ahhoz tisztségviselőnek lenni, hogy valakit érdekeljen a közélet és a politika. Akkor, amikor egy fiatal, akár középiskolás részt vesz a diáktanácsban, ha önkéntes munkát vállal, legyen az mozgósítás, plakátragasztás, szórólapozás, akkor igenis érdeklik a közéleti és a társadalmi problémák. Ne menjünk messze, most a járványhelyzet alatt a MIÉRT számos helyen megszervezte az idősek és rászorulók segítését. Ez is a közélethez tartozik. Az átszavazásról pedig az a véleményem, hogy mindig is lesznek átszavazók. De ha a fiatalok nyelvén kommunikálunk, ha érzik, hogy egy kampány róluk szól, akkor meg lehet őket szólítani. Nekem is ez a célom.
– Hogyan lehet a fiatalokat mozgósítani? A helyhatósági választáson láttuk, hogy többen is elmehettek volna szavazni.
– Bihar megyében fiatal önkéntesekkel dolgozom, részt vesznek a mozgósításban, velem vannak a kampányútjaimon. Ha a helyhatósági választásokat nézzük, a 2016-os választásokhoz képest idén 6 százalékkal több fiatal ment el szavazni. De most azt kell megérteni minden erdélyi fiatalnak, minden erdélyi magyarnak, hogy a december 6-ai választás időpontját nem mi tűztük ki, és nem értünk ezzel egyet. Ülhetünk otthon, lehetünk dühösek, a parlament nélkülünk is megtelik. És akkor mások fognak dönteni rólunk, olyanok, akik nem a mi javunkat akarják. Most magunkért kell kiállnunk, és ott kell lennünk az urnáknál.
(Fizetett politikai hirdetés)
