Politikai manipuláció is okozhatta a magyar pénzügyi válságot, ahogy esetleg Izland vagy Ukrajna esetében történt — sugallta tegnap a The Washington Post elemzője. Ezen országok pénzügyi elbizonytalanodásának sebessége, valamint a kis országok politikai kultúrájában rejlő üldözési mánia sokakban felvetette a kérdést: politikai manipuláció is történhetett? — írta a Pulitzer-díjas Anne Applebaum.
A szerző szerint úgy is fel lehet tenni a kérdést: ha valaki esetleg destabilizálni akar egy országot, nem ez a legmegfelelőbb pillanat erre? Ha egy ország tőzsdéje egy jelentéktelen újságban közölt cikk híresztelései nyomán összeomolhat, ahogy ez a lengyel esetben történt, el lehet képzelni, mi történhet, ha szervezett támadást hajtanának végre egy ország ellen. Minden kormánynak vannak külső és belső ellenségei egyaránt, vagy legalábbis szembe kell néznie olyan elemekkel, amelyek nem a jóakarói. Lehet ez a politikai ellenzék, a szomszédos ország vagy egy korábbi birodalmi hatalom. Valakinek mindig érdekében áll, hogy a mélybe húzzon egy kormányt, destabilizálja egy ország helyzetét, és politikai zűrzavart keltsen. Még ha nem is történik politikai manipuláció, valaki biztos, feltételezi majd, hogy az történt. A gazdasági bizonytalanságot mindenesetre politikai bizonytalanság követi, ,,ahogy a nappal után jön az éjszaka" — olvasható a cikkben. Anne Applebaum arról írt, hogy egy hónappal ezelőtt, ,,a válság első fordulójában" pletykák miatt mentek csődbe bankok. Most, hogy ezermilliárd dollárnyi tőke felbolydulva keres menedéket a nemzetközi piacokon, a pánikot okozó híresztelések országokat tesznek tönkre. A szerző Izland és Ukrajna példája mellett megemlíti: Magyarország egykor azoknak a befektetőknek a célpontja volt, akik kelet-európai hídfőállást akartak létesíteni. Most viszont a nemzeti valuta szabadesésben romlik, hasonlóan a tőzsdéhez, elijesztve a korábbi, jól táplált befektetőket. ,,Fogalmam sincs, mikor és hogyan végződik ez az egész, csak egy ürességet látok" — idézte egy befektető internetes bejegyzését egy magyar pénzügyi portálról a The Washington Post.
*
Különben a budapesti értéktőzsde részvényindexe, a BUX 341,65 pontos, 2,69 százalékos csökkenéssel, 12 339,56 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 26,2 milliárd forint volt tegnap, a vezető részvények a Richter kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest. Az OTP-részvények kereskedését a tíz százalékot meghaladó árfolyamcsökkenés miatt néhány percig szüneteltetni kellett tegnap délután is. A bankrészvény közel ötéves mélyponton fejezte be a kereskedést, a bankpapír 2650 forintos záró áránál alacsonyabb szinten utoljára 2003. december 22-én zárt. A budapesti tőzsde továbbra is az egyik legpesszimistább piacnak számít, így a hétfőihez hasonlóan a tegnapi kereskedési napot is az OTP erős zuhanása határozta meg.
