A Yalla Kadima egyik név nélkül nyilatkozó szerkesztője a BBC-vel közölte, hogy a weboldalon a Kadima hívei olyan módon fejthetik ki véleményüket, amire a párt hivatalos oldalán nincs lehetőségük. Közülük sokan első és másodgenerációs holokauszttúlélők, akik a tiltakozásnak ezt a módját tartják helyesnek. A szerkesztő szerint Cipi Livni, a Kadima párt vezetője személyesen telefonált, és a várható diplomáciai bonyodalmakra hivatkozva kérte a kép eltávolítását. A montázs ennek megfelelően eltűnt a honlapról, ám az ügyről szóló híradások nyomán Izraelben ismét fellobbant a vita, ami XII. Pius pápa 1967-ben kezdődött boldoggá avatási eljárását övezi. A horogkesztes összeállítás ugyanis egyértelműen összefügg a zsidó állam és a Szentszék közti elhúzódó vitával.

Pius 1939 és 1958 között állt a katolikus egyház élén. Izrael szerint sérti az áldozatok emlékét egy olyan egyházfő kanonizálása, aki a második világháború alatt, jóllehet tudott róla, egyszer sem emelte fel a hangját a haláltáborok, a zsidók üldözése ellen. A Vatikán szerint ugyanakkor a pápa a templomokban és kolostorokban való elrejtőzésük segítésével sokat tett az üldözött zsidók megmentéséért. A Vatikán ennek megfelelően történelemhamisításnak tartja az állami fenntartású jeruzsálemi Jad Vasem intézet múzeumának egyik tablóját, mely Pius pápát kárhoztatja tétlenségéért. XII. Pius boldoggá avatási eljárásának ,,ügyvédje", a jezsuita Peter Gumpel szerint XVI. Benedek pápának addig nem szabadna Izraelbe utaznia, amíg a vitatott tablófeliratot ki nem cserélik. A vatikáni szóvivő nyilatkozata szerint azonban a holokausztmúzeum tablófelirata nem lehet döntő szempont a pápa izraeli látogatása tekintetében. 2005-ös megválasztásakor XVI. Benedek még tervezett izraeli útjáról beszélt, azonban a látogatás azóta lekerült a napirendről.