Szijjártó Péter: Minél erősebb az RMDSZ szerepe Bukarestben, annál sikeresebb lehet a román–magyar kapcsolat

2020. december 4., péntek, Belföld

– Amikor a román–magyar kapcsolatokról beszélünk, azt szokták mondani, hogy az RMDSZ-nek híd szerepet kell betöltenie Románia és Magyarország között. Ön Magyarország külügyminisztereként mit gondol erről? Egy erős képviselet hogyan tudná előmozdítani a következő években Románia és Magyarország viszonyát?

– Mi, magyarok jó román–magyar együttműködésben vagyunk érdekeltek. Ez érdeke az itt élő magyaroknak és a Magyarországon élő románoknak is. A román–magyar együttműködés szempontjából az itt élő magyar nemzeti közösségre mi komoly erőforrásként tekintünk. Ezért is gondolom azt, hogy Magyarország és Románia jövőbeni együttműködésének sikerességéhez nagyon nagy szükség van arra, hogy az RMDSZ hangsúlyosan legyen jelen Bukarestben a román törvényhozásban. Minél erősebb ott az RMDSZ, annál nagyobb esélye van annak, hogy a magyar–román kapcsolatok sikeresek legyenek az elkövetkező időszakban.

– Mit üzen a magyar politikai összefogás, miért kell összefogniuk a magyar embereknek most vasárnap?
– Megnézhetjük a magyar, etnikai alapon szerveződő pártokat a Kárpát-medencében, hogy melyik mennyire sikeres. A legjobb példa a Vajdaság, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – a magyarság egyértelmű és egyedüli képviselője – pozíciója rendkívül erős, tagja a szerb kormánynak, és be tudja tölteni a híd szerepet Magyarország és Szerbia között. De ott van az ellenpélda Felvidéken, ahol a magyar párt most már harmadik ciklusban sem jutott be a szlovák parlamentbe, mert legalább három párt versengett a magyarok szavazataiért. És ott van Kárpátalja esete is. Amikor világossá vált, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a képviselője az ottani magyarságnak, a kárpátaljai tanácsban meg tudták növelni a részvételüket. Tehát ha egységes a magyar érdekképviselet, akkor olyan eredmény születhet, amely az eddiginél is erősebb érdekképviselethez vezethet Bukarestben. Ahol egy pártban indultak a magyarok, ott sikert tudtunk elérni, ahol szerteszét ziláltuk magunkat, ott elmaradt a siker.

– Miniszter Úr, Ön átesett a koronavíruson, és új lendülettel járja a világot. Mit üzenne azoknak, akik félnek elmenni szavazni a mostani járványhelyzetben?
– Meg kell értenünk, hogy félnek az emberek, hiszen világjárvány idején ki az, aki ne félne egy olyan vírustól, amellyel kapcsolatban még mindig több a kérdés, mint a válasz. Ugyanakkor azt is pontosan tudjuk, hogyan tehetünk meg mindent, hogy minimálisra csökkentsük a fertőzés lehetőségét. Hogyha az emberek betartják a szabályokat, akkor nyugodtan elmehetnek szavazni, tehát a maszk használata, a távolságtartás, ezek mind nagy mértékben csökkentik a fertőzés lehetőségét. Ha tehát betartják a biztonsági előírásokat, akkor jó lelkiismerettel kérhetem az embereket, hogy menjenek szavazni.

– Térjünk vissza a román–magyar kapcsolatokhoz. Az RMDSZ a mezőgazdaság támogatását is kiemelt célként fogalmazta meg, erre rímel a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja. A Pro Economica Alapítványon keresztül Székelyföldön több száz gazda jutott jelentős támogatáshoz. A programot a Partiumra is ki akarták terjeszteni, de ez a román fél miatt megakadt. Lesz ebben előrelépés?
– Az erdélyi gazdaságfejlesztési program egyértelmű sikertörténet. 2016-ban kezdtük, és azóta 6045 erdélyi kis, közepes és nagy vállalkozást segítettünk ahhoz, hogy összesen 135 milliárd forintnyi fejlesztést hajtsanak végre. Ezekhez a magyar kormány 70 milliárd forintnyi támogatással járult hozzá. Sok száz új munkahely jött létre. A program sikeres, ezért folytatjuk, megnyitottunk egy újabb hat és fél milliárd forintos támogatási keretet. Én mindig arról biztosítottam a kollégákat, hogy ez a program a román, az európai és a nemzetközi joggal is teljes mértékben harmóniában van. Ugyanakkor fontos, hogy konszenzus övezze ezt a programot, ezért várom azt, hogy a következő külügyminiszterrel egyeztethessek arról, hogyan tudjuk földrajzilag kiterjeszteni. Ezek a beruházások Románia területén valósulnak meg, a román költségvetést gazdagítják, itt származnak belőle adóbevételek. Ugyanakkor a gazdák megerősödnek, új gyárak épülnek, megújulnak ingatlanok, például Szatmárnémetiben folytatni fogjuk a Pannónia Szálló felújítását. Én külgazdasági és külügyminiszterként mindig örülök, ha egy másik ország gazdasági szereplője vagy az állam Magyarországon fektet be. Jó lenne, ha a román barátaink is ezen a szemüvegen keresztül néznék ezt az ügyet.

(Fizetett politikai hirdetés)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 84
szavazógép
2020-12-04: Belföld - :

Korrupciógyanús kórházak

Huszonkét Brassó, Hargita és Iaşi megyei helyszínen – lakásokban, cégeknél és négy közintézményben (ezek közt a székelyudvarhelyi kórházban) tartott tegnap házkutatást az országos korrupcióellenes ügyészség (DNA) Brassó megyei alegysége.
2020-12-04: Közélet - Szekeres Attila:

Újabb tíz évre terveznek (Kovászna Megye Tanácsa)

Háromszék 2030 címmel új, tíz évre szóló fejlesztési stratégiát dolgoznak ki – jelentették be Kovászna Megye Tanácsának vezetői azon az online sajtótájékoztatón, melyet megbizatásuk első hónapjának végén tartottak. Ugyanakkor közölték, hogy Riti Raul személyében néhány napja állandó főépítésze van a megyének.