A negyedik mandátumát kezdő Tamás Sándor tanácselnökön kívül Jakab István Barna újonnan megválasztott alelnök és Kovács Ödön megyemenedzser beszélt az önkormányzat terveiről, Henning László alelnök éppen a készülő költségvetés-kiegészítés tervezetével volt elfoglalva.

Tamás Sándor elmondta: amint azt már beiktatásakor előre vetítette, átalakítják a hivatal belső szerkezetét, erősítik a fejlesztési osztályt, nem véletlen, hogy Jakab Barnát javasolta alelnöknek. Az ő feladatköre a pénzügyi-gazdasági, urbanisztikai és közbeszerzési osztály felügyelete, koordinálása. A pénzügyi-gazdasági osztályon nem volt fennakadás, viszont a másik kettőn igen. Végre a köztisztviselők országos ügynökségének jóváhagyásával megszervezhették a versenyvizsgát a főépítészi állásra, s azt elnyerte Riti Raul, aki korábban időlegesen töltötte be a tisztséget. Létszámot is emeltek az urbanisztikai osztályon, remélik, ezentúl gördülékenyebben halad a munka. A közbeszerzési osztályon rendkívül jól dolgoztak, de lassan – mondotta az elnök –, hozzátéve, egyrészt a Romániában alkalmazott nem megfelelő jogszabályok miatt, másrészt a sebesség a hivatalon belül is hagyott kívánnivalót maga után. Ezen is igyekeznek javítani. A tanácselnök közölte, Jakab Barna tudását és tapasztalatát figyelembe véve jobban összehangolják a fejlesztési-pályázati osztály munkáját. Az alelnököt megbízták, vegyen részt a Háromszék 2030 című tízéves terv előkészítésében. A korábbi, Potsa József egykori háromszéki főispán nevét viselő idén lejár. Azt is a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanáraival közösen alkották, ezt is velük együtt fogják összeállítani.

Henning Lászlónak a szakapparátus munkája összehangolásán kívül az alárendelt intézmények koordinálása is feladata lesz. Összesen 1930-an dolgoznak ernyőjük alatt, legtöbben, 953-an a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, 581-en a szociális és gyerekvédelmi rendszerben, 100 fős a szakapparátus, 96-an az Út- és Hídépítő Rt.-nél stb.

Jakab Barna azt mondta, jó fejlesztéshez jó stratégiára van szükség. Kiemelte a beruházások fontosságát. Összpontosítanak az Európai Unió 2020–2027 közötti költségvetésében a pályázati kiírásokra. A turizmusban igyekeznek maximálisan kihasználni a hamarosan befejezendő vidombáki repülőtér és az építendő Brassó–Kézdivásárhely–Bákó autópálya által kínálkozó lehetőségeket. Ugyanakkor „zöld megye” kíván lenni Háromszék, azaz hangsúlyt fektetnek környezettudatosságra, a szennyezés, gázkibocsátás csökkentésére. Fontosnak tartják a digitalizálást, hogy 2030-ra nagymértékben megszűnjön a papír alapú ügyintézés, nemcsak a megyei, hanem a helyi önkormányzatoknál is. Ugyanott a hatékonyság növelésére is törekednek, új szakemberek bevonásával, régiek továbbképzésével.

Kovács Ödön megyemenedzser a közmunkálatok prioritásaként jelölte meg a Bodzaforduló és Nagyborosnyó közötti út korszerűsítését, melyet kormányprogram keretében végeznek, és jövő év végéig be kell fejezni. Így az Út- és Hídépítő Rt. kapacitása nagy részét oda összpontosítja. További kormányprogramból való beruházás a Maksa és sepsibesenyői letérő közötti 1,3 kilométeres útszakasz aszfaltozása és a híd újjáépítése. Erre megvan a kivitelező, tavasszal kezdik a munkát. Újjáépítik a hidat a Feketeügy fölött Cófalva és Lécfalva között, valamint egy kisebb hidat Várhegynél. A nagyajtai vashíd újjáépítését háromszor írták ki versenytárgyalásra, de nem került jelentkező. Ismét kiírják, ezúttal összekötik a hídépítést a középajtai letérő kiképzésével.

Nagy volumenű, a Regionális Operatív Programban futó pályázatuk az erdővidéki utak korszerűsítése. Folynak a Málnásfürdő és az ágostonfalvi híd közötti, a Hatodon át vezető út munkálatai. A baróti terelőúttól Olaszteleken és Vargyason át Hargita megye határáig vezető útszakasz korszerűsítésére a terepet már átadták, hamarosan kibocsátják a munkakezdési rendeletet, tavasszal kezdődhet ott is a munka.

A víz- és csatornarendszer kiépítését célzó, több mint 100 millió eurós projektjükhöz év végéig még van lehetőség csatlakozni. Eddig 27 közigazgatási egység szállt be, Kézdivásárhely is jelezte hajlandóságát, ugyanis a vidéki háztartások 55 százalékában nem működik megfelelően víz- és csatornarendszer, ezt szeretnék fejleszteni.