Merre terjeszkedik majd a város, hol lesznek az új gazdasági és hol a lakóövezetek, merre terelné a városfejlődést a hivatal, milyen tendenciák várhatók a következő évtizedben, és hogyan fékezik meg az anarchikus építkezéseket? A kérdések egy részére persze legfeljebb a polgármester és a tanács, ha fog tudni a továbbiakban válaszolni.

Az új rendezési tervezet pár alapelve

A szócséplést kerülendő, mindjárt arra kérdeztünk rá, miért keverednek sokak szerint oly ésszerűtlen módon a városban az ipari és lakóövezetek, miért nem mutatható ki a tudatos tervezés e tekintetben a városszerkezetben? Egy ipari zóna a vasútállomás környékén, egy az illyefalvi út mentén található, a másik az Oltmező és az árkosi út mentén, családi házakat pedig mindenfelé építenek.

Birtalan Csilla hivatalvezető másképp látja:

— A város fejlődik, korszakonként más alakot ölt. Volt egy városmag, és körülötte kialakult egy ipari övezet. A dohánygyár és a textilgyár valamikor a tulajdonképpeni település határán helyezkedett el, de a város túlnőtte őket. Innen az érzés, hogy a zónák vegyülnének. Ugyanúgy az Állomás vagy az Árkos felé eső negyedben, bár az előbbiben a lakóövezet oldalt némileg tömbösített. De már a Kolcza negyed esetében például nem érzem, hogy vegyítésről lehetne beszélni, mert nagyon odafigyelünk, hogy a különböző funkciók ne keresztezzék egymást. Az új rendezési terv kidolgozása folyamatban, az számolni fog a létező trendekkel, választ adva arra, mit mivé változtassunk. Egyértelmű, hogy ipart lakóövezet mellé nem telepíthetünk. Így a tervező például az illyefalvi út mellé nem javasolja az ipari rész további fejlesztését, az legyen inkább kertváros, lakópark. Az új szabályozás ezt irányozná elő.

PUG ÉS PUZ: mi fán teremnek?

A laikus úgy gondolná, hogy az általános rendezési terv (plan urabanistic general — PUG) és annak övezeti (zonal) társa (PUZ) úgy viszonyul egymáshoz, mint az egész a részhez. (Emlékeztetünk, hogy a manipulációk az ún. PUZ-okhoz kapcsolódnak.) Nos, ez koránt sincs így.

— Az általános terv román műszóval ún. UTR-ket (unităţi teritoriale de referinţă — övezeti egységek) tartalmaz, mint amilyen az ipari, a szolgáltatói vagy lakóövezet, utóbbin belül megkülönböztetünk alacsony és magas lakókörzetet. Az övezeti terv (PUZ) más. Vannak részletek, amelyeket nem tudott szabályozni az általános rendezési terv, ezért megszabták: ahhoz, hogy bizonyos helyeken építhessen a beruházó, részövezeti külön terveket kell előbb készíttetnie, amelyek beilleszthetőek az átfogó tervrajzba.

— A PUZ tehát mégiscsak építőkockája a PUG-nak...

— Az, de előbbiek nem mindenüvé szükségesek, csak ahol azt a PUG előirányozza, illetve akkor van szükség rájuk, ha a beruházó valami egyebet akar, mint amit a PUG előír ama területre. Olyankor kérvényezheti, hogy módosítani akar.

Beszélgetésünkben kitértünk a rendezési tervek történetére is pár szó erejéig. Megtudtuk, hogy az általános rendezési tervek legtöbb tíz évre készülnek, mivel hosszabb időre nehéz előre látni a város fejlődésének irányzatait, a lakossági igények változásáról nem is beszélve. A most érvényes rendezési tervet a város 1994-ben rendelte meg, amíg minden jóváhagyáson átment — többek közt környezetvédelmi, de nagyvezérkari rábólintás is szükséges a sok egyéb megalapozás mellett — eljött az 1999-es év. Ennek maholnap tíz éve, a valamikori törvényes előírások is milliószor módosultak azóta, ráadásul hatalmas lendületet vett az építőipar, más társadalmi berendezkedés alakult ki, emiatt kellett frissíteni és megrendelni az új tervet a pályázatnyertes V and K cégtől (a cég vezetői Gheorghe Vivian és Káli István). A pályázat azonban csak egy ötlet, az előtanulmányok elkészítése most van folyamatban. A tanács és a tervező állandóan konzultál, s minden egyes mozzanatot közmeghallgatás végett kifüggesztenek majd. A lakosság tudomására hozzák, közvitára bocsátják.

Levegős negyedek, szemrevaló kertes házak

Az olvasók elvárásainak elébe menve, a kertes családi házra vágyók igényei felől firtattuk tovább a kérdést.

— Én Árkos felé látok új lakóparkot körvonalazódni közvetlenül a város határában, a nadrággyárakon túl.

— Igen, de az már Kőröspatakhoz tartozó terület, abba beleszólásunk nincs. Ha valaki ott épít, az olcsóbb övezetben, az az ő választása. (Erre sorozatunkban még visszatérünk.)

— Akkor a városhoz tartozó Kilyénben már vagy négy új, országútra merőleges utca is kifut a szépmezői síkra, mentükön újabbnál újabb házakkal, villákkal.

— Valóban, de az már most belterület, és létezett rá korábban szabályozási terv. Kilyén valóban Sepsiszentgyörgy kertvárosi negyedévé alakulhat át, összeolvadva vele az Olt mindkét partján. A keleti part szabályozási terve már elkészült, a gyárak és a falu közt szolgáltatóegységek alapítására bármikor kérhető engedély. A Škoda, Mida és Ford bemutatóüzletek például ebbe illeszkednek. Ott tehát a lakóövezetet az ipari negyeddel szolgáltató övezet köti majd össze, mely biztosítja az átmenetet, szigetel is, hogy a két előbbi ne zavarja egymást.

— Az illyefalvi út mentén, attól főleg keletre szintén építkeznek már, családi otthonokat húznak fel. Terjeszkedhet az is az Olt irányába?

— Azért előnyösebb a terület túlsó, Olt felőli része, mert az innenső országút felől található a város hagyományos szemétlerakata, és ott a szennyvíztisztító állomás. A szemétlerakatot fel fogjuk számolni, de ez nem megy egyik napról a másikra. Bezárása már 2007-ben halasztást szenvedett, egyelőre még működhet, amíg az új hulladéktároló felépül. Aztán valószínűleg befedik, de még legalább húsz évig nem használható, lebomlási határidőtől függően, egyelőre terv sincs rá. Utána akár építkezni is lehet ott, a környékén pedig egyértelműen igen, de alighanem a most készülő szabályozási tervbe még nem kerülhet bele.

Szolgáltató intézmények és az a fránya közművesítés

A most készülő tervezetről még annyit: sok saját rendelésre készült övezeti rendezési tervét azért is vissza kell utasítani, mert az nemegyszer csak partikuláris érdeket tükröz. ,,Mikor egy várost tervezel, sok olyan intézményre is gondolni kell, mely a lakosságot kiszolgálja. Aki területét fel kívánja parcellázni, annak érdeke szűken csak az, hogy azon minél több házhely legyen eladható. A lakosság azonban joggal kéri számon az önkormányzaton azt is, hogy abból ne maradjon ki az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő, a kereskedelmi egységek stb. A fejlesztési tervnek elő kell írnia, hogy ennyi és ennyi lakás, ház mellé hány ilyen szolgáltatói egységnek kell kötelező módon épülnie. Egy ötven parcellás övezeti tervhez nem kell óvodának tartoznia, de már száz telek mellé igen."

A furcsa fonákságra térve, mely városszerte tapasztalható, hogy nem az út, nem a közművesítés készül el előbb, hanem a ház, az irodavezető azt mondja:

— Infrastruktúra kellett volna, de milyen pénzből? Erre az önkormányzatnak fedezete nem volt, viszont a nyomás, hogy építkezhessenek, egyre nőtt. A Kolcza-tag már az 1999-es általános rendezési tervben beltelekként szerepelt, korábban visszaszolgáltatták, nyilvánvaló volt, hogy a város abba az irányba fog terjeszkedni. Sokan minden áron beruházni, beruházni akartak! Százszor jobb lett volna, ha megvan már az úthálózat, ha előbb az infrastruktúrát építjük ki, de erre módunk nem volt. A nyomás fokozódott, az építőanyagok ára rohamosan nőtt, az emberek méltatlankodtak. A város engedett a nyomásnak, kibocsátotta az építési engedélyeket. Tegyük hozzá, közben a vizet önerőből sokan kivezették, a csatornázásról is gondoskodtak, a város is belepótolt, villany régebb van. Út? Nem tudom, mikor lesz... Ne feledjük, a hagyományos negyedekben is hiányos az infrastruktúra, elég a Csíki utcára gondolni. Most az uniós alapokból lehívható pénzekben reménykedünk. Ellenpélda is akad, ami a Beke György utcában történik — a Cigaretta utcából nyílik —, ahol az Eurohouse cég előbb a telkek közművesítését végezte el, amint illik, s rájuk kellemes környezetű, helyes családi otthonokat épített (egyesek külön állnak, mások iker- és sorházak). Az önköltséget is csak csökkenti, ha egyszerre többet építenek, ahogy itt tették. Hasonlóképpen pozitív példa a Kolcza negyedbeli Koréh Endre és Carmen Silva utca közti házak együttese.

Adalékként megemlítjük, hogy a pályázatnyertes új tervezet többek között várost elkerülő terelőutat irányoz elő a Szépmezőn, mely Szotyort és Kilyént is messze elkerüli, és valahol Sepsiszentgyörgy fölött egy ezután megépítendő, új hídon kel majd át Csík felé a vasúton és az Olton, ezzel nagyban tehermentesítve az átmenő forgalomtól, teherszállítástól, kamionoktól a belső, mára szűknek bizonyuló út- és utcahálózatot. (Hasonló megoldás kívánkozik szerintünk az Előpatak felőli forgalom elterelésére is.)

*

Eddig a beszélgetés. Nem fejezhetjük be anélkül, hogy meg ne jegyezzük: a szerződés tizenöt hónapot szab meg az új városrendezési terv elkészültéhez. Nem a legjobb ómen, hogy ottlétünk alatt hívta fel egy építeni kívánó személy a hivatalt, aki már egyéves, elévülőben lévő építési engedély birtokában van, hogy mikor kezdheti a beruházást, és a hivatalvezető csak azt válaszolhatta: a topósok — egy másik cég — eddig három hónapot késtek, emiatt a tervkészítés következő fázisa is csúszik. Szerintünk a szerződéses fegyelem közismert hazai lazasága mellett egyéb érdekek is közrejátszanak abban, hogy az ideiglenes állapotokat, amelyekben egy teljesen tarthatatlan régi általános rendezési terv még úgymond érvényes, új pedig nincs, szóval hogy eme átmenetiséget mesterségesen fenntartsák. Nézetünk szerint a városi tanácsnak a leghatározottabban meg kell követelnie, hogy a határidők betartásával az új terv és vele a törvényesség minél előbb jogaiba helyezhető lehessen.