A Magyar Művészetért Díj kuratóriuma (a továbbiakban MM) az alábbi konkrét és közhasznú cél szerinti tevékenységeket folytatja munkájában:

* kulturális örökség óvása — e célból díszalbumsorozat kiadása két évtizedre szóló könyvterv alapján

* a magyarországi nemzeti kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos kitüntető kulturális tevékenység

* az euroatlanti integráció elősegítése a magyar nemzeti kultúra kincseinek felmutatásával

* a kulturális életet szolgáló tudományos tevékenység, kutatás támogatása.

Fontos elv, hogy az irányító testületek munkájában csak olyan művészek vesznek részt, akik már megkapták A Magyar Művészetért Díjat.

A díj maga egy aranyozott tűz- és sodronyzománc emlékérem rovásírással, másrészt 100 000—500 000 forint közötti pénzösszeg (posztumusz díjaknál nincs pénzjutalom).

Az Árpád fejedelem-díj

Az MM és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. eredetileg Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulójára, 2007-re alapította és kívánta adományozni az Árpád fejedelem-emlékdíjat. Átadásának nyitánya után Magyarországon és a határon túl is olyan odaadó elismerést és örömöt váltott ki az emlékdíj híre, súlya, a díjazott első személyek és intézmények jelentősége, hogy újjáalapították. Eszerint az Árpád-emlékdíjat minden további évben, a belátható jövőben fenn kívánják tartani s évente öt esetben adományozni.

Az Árpád fejedelem-díjjal járó emléklapban olvasható:

„(...) Árpád kivételes jelentőségű uralkodónk egy olyan korban, amikor az uralkodás a nép sorsa, jövője előtti teljes hódolatot jelentette. A honfoglalás a magyarság egyik legdicsőségesebb tette. A Millennium Magyarországa tudta, hogyan kell emléket állítani a honfoglalás történelmi súlyának és így fejedelmének, Árpád apánknak. A mai Magyarország adós.

Az egyik legnagyobb magyarra, Árpád fejedelemre kívánunk emlékezni most, amikor 2007-ben A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra összefogásában létrehozzuk az Árpád fejedelem-emlékdíjat, és átadjuk jeles magyarjainknak, magánszemélyeknek, történelmi emlékeket hordozó intézményeinknek, közösségeinknek a történelmi Magyarország egészén, összesen száz alkalommal: a múltban alkotott örökség, benne a várrendszer őrzőinek, az egyháznak, a jövőt alkotó közösségeknek s igen nagy hangsúllyal a személyes elhivatottság képviselőinek.

(…) Árpád fejedelem szobrát külön e célra alkotta meg Herend iparművésze, Tamás Ákos. A törzsektől kapott erőt, a fejedelmi tekintélyt, egy nép örökké érvényes szimbólumát képviseli a lovas szobor: Verecke ihletett pillanatát.

(…) Árpád fejedelem emlékszobrával, a benne megtestesülő szellemmel A Magyar Művészetért és Herend — teljes erkölcsi erejével, támogatóinak bizalmát élvezve — kifejezi háláját a honalapítók, a magyar történelem őket követő nagyjai és korunk jelesei előtt."

Egy évvel ezelőtt, szintén a Gábor Áron Teremben, az autonómia megteremtéséért folytatott küzdelméért többek között a Székely Nemzeti Tanácsnak adták át az Árpád fejedelem-díjat. Ugyancsak Árpád fejedelem-díjat kapott tavaly a kolozsvári Apáczai Csere János Református Líceum, Böjte Csaba szerzetes, a Duna Televízió, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemeskürty István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Sapientia Egyetem, Sára Sándor filmrendező, Orbán Viktor.

A Bartók Béla-emlékdíj

A díjat főleg a zenei élet nagyjainak és mecénásainak ítélik oda, de nemcsak nekik. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy Bartók Béla nem csupán világhírű zeneszerző és a népzene értékeinek legnagyobb ismerője, hanem kimagasló tudós is volt, tudományos tevékenységet is elismernek e díjjal. Idén a három díjazott között találjuk a csernátoni Haszmann Pál Múzeumot is. (sz.)