Talán nem túlzás azt állítani, hogy a baróti ifjabb Vida Andrásnak a jövőjét alapozták meg szülei azzal, hogy karácsonyonként bőkezűen ellátták a világhírű dán játékgyártó termékeivel. Mondjuk ezt azért, mert Andrást a Lego annyira „megfertőzte”, hogy az építést választotta életpályaként – tervezőmérnöknek tanult –, de azért is, mert nemzetközi sikert is hoztak számára az építőkockák. A Lego Ideas versenyen való részvételnek és még két év kitartó munkájának köszönhetően sikerült elég támogatót találnia ahhoz, hogy a dán játékgyártó szakemberei is tüzetesen átvizsgálják, majd fontolóra vegyék, érdemes-e piacra dobni a milwaukee-i Művészeti Múzeum kicsinyített mását tartalmazó készletet úgy, ahogy ő elképzelte.
Játékból alkotás
A baróti fiatalember négy éve Budapesten egy építészeti vizualizációval foglalkozó cégnél talált olyan munkát, ami érdekelte, és szakmai kihívásként tudott tekinteni rá. Bár már felnőtt és kenyérkeresővé vált, gyermeki, építőkockákkal játszó énjéből azonban jókora karéjnyit „átmentett”, így kiváltképp megörvendett, amikor rátalált a Lego Ideas adta lehetőségre: az első pillanattól kezdve tudta, bele fog vágni. Az is nyilvánvaló volt számára, hogy amit készíteni fog, az az építészethez, szakmai példaképe, Santiago Calatrava munkásságához fog kötődni. A híres spanyol mérnök munkái közül Vida András a gyönyörű görbéi miatt igencsak látványos milwaukeei Művészeti Múzeumot választotta újraalkotásra. Hosszú hetekbe telt, amíg a bordaszerű, összetett formákat 1500 kis kockából össze tudta rakni, de a neheze csak azt követően jött, mert ahhoz, hogy komolyan vegye elképzelését a világcég, sokak támogatását kellett még megszereznie. A több százmillió felhasználóval rendelkező közösségi oldalon talán könnyen ment volna, a Lego honlapján azonban jóval kevesebb – és igényesebb – felhasználó van jelen. Szerencsére komoly segítség érkezett Milwaukee-ból: a Wisconsin állambeli város lakói igencsak lokálpatrióták, így amikor neszét vették az esélynek, hogy egyik építészeti büszkeségük, a Művészeti Múzeum bekerüljön a Lego kínálatába, újságban, tévében, rádióban népszerűsítették a baróti fiatalember munkáját, sőt, egyszer egy hokimeccs szünetében is felhívták rá a figyelmet. Sok szavazat érkezett akkor is, amikor András menet közben a Calatrava által tervezett, a dublini Samuel Beckett-híd és a New York-i World Trade Center közlekedési csomópontját is „mellékelte”, azaz teljes építészeti csomag lett belőle – a tervek módosítása nemhogy megengedett, de a kiíró egyenesen bátorítja a tervek továbbfejlesztését.
„Kicsit féltem, hogy amiért nem rajzfilmjelenetet vagy egyéb népszerű témát dolgoztam fel, nem fogom megkapni a kellő támogatást. Másrészt bátorított, hogy a Legonak külön építészeti kollekciója is van, annak pedig meglehetősen jelentős a rajongótábora. És igazam lett, mert a mérsékelt fogadtatás után – szépnek, de hidegnek mondták a munkámat – megjelentek a Calatrava művészetét elismerők, akik nem győzték dicsérni a kivitelezést. A napokban értesítettek, célt értem! Hatalmas volt az örömöm, mert egy álom vált valóra általa. Most igencsak érdeklődve várom, mi lesz a Lego szakembereinek véleménye, kell-e, illetve hogyan kell módosítani ahhoz, hogy eladható termékként egyáltalán számításba vegyék” – mondotta a fiatal mérnök.
Már csak egy lépés
A magyar–amerikai–ír összefogás eredményes lett, meglett a tízezres támogatás! Ez önmagában is siker, hiszen évente akár ezer alkotást is nevezhetnek, közülük jó, ha harminc megszerzi a kellő számú szavazatot, és mindössze két-három olyan akad, amelyik idővel kereskedelmi forgalomban is kapható lesz. Kevesen vannak, akik célt érnek, de a küldetés nem lehetetlen; jól példázza ezt Szabó Máté, akinek tavaly a Mickey egér első mozgóképes felbukkanását megörökítő munkájával sikerült a bravúr.
Hogy Vida András Calatrava-csomagját megvásárolhatjuk-e a boltokban, jövő májusban derül ki. Ha piacra kerül, az már pénzügyi sikert is jelent: az alkotó a tíz ajándékba kapott csomagon, illetve az ünnepélyes bemutatón való részvételen kívül minden egyes eladott készlet árának egy százalékát is zsebre teheti. Ami nem kevés, hiszen egy-egy ilyen készlet száz dollár környékén talál gazdára, és általában több tízezret adnak el belőlük. A pénznek természetesen lenne helye Andrásnál is, de nem az jelenti az igazi boldogságot – az öröm, az elismerés a tízezredik támogató szavazattal együtt már megérkezett.
