Az RMDSZ részvételével alakuló koalíciós kabinet négy évre szóló, 270 oldalas programja kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelvhasználatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek. Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelvhasználat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az – egyébként Románia által is ratifikált – európai nyelvi charta előírásait.

Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét még a Tăriceanu-kormány terjesztette 2005-ben a parlament elé, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a jogszabály véglegesítésében illetékes képviselőházban.

A kisebbségek kölcsönös védelmére a külpolitikai fejezetnek a román–magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó szakasza is kitér. Románia az 1996-ban aláírt alapszerződés és a 2002-ben kötött stratégiai partnerség jegyében, „az európai értékek szellemében és a jövő felé fordulva” szándékszik jószomszédi kapcsolatait fejleszteni Magyarországgal, és a kisebbségi vegyes bizottság tevékenységének újraindítását sürgeti. A külpolitikai fejezetben a gyakorlatias együttműködést, a két ország polgárainak jólétét szolgáló, kölcsönösen előnyös projektek előtérbe helyezését, újabb magyar–román közös kormányülések szervezését szorgalmazzák.

A 270 oldalas dokumentum többek közt tartalmazza azt is, hogy a nyugdíjpont értéke továbbra is évente nőni fog az inflációs rátával és az országos bruttó átlagbér-növekedés legalább 58,5 százalékával. A dokumentum a speciális jogszabályok által létrehozott privilégiumok eltörlését tűzi ki célul, és a hozzájárulás elvét tekinti minden nyugdíj kiszámítási alapjának.

A közúti infrastruktúrával foglalkozó fejezetben ezer kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítését tűzte ki célul az új kormány a következő négyéves időszakban. A tervek között szerepelnek többek között a következő sztrádák és gyorsforgalmi utak: a megközelítőleg 311 kilométer hosszú A8-as Marosvásárhely–Târgu Neamţ–Iaşi–Ungheni autópálya (36 milliárd lejes kivitelezési irányárral), a 421 kilométeres A7-es Ploieşti–Buzău–Focşani–Bákó–Paşcani–Suceava–Siret sztráda (8,2 milliárd lejes költségvetéssel), az A13-as sztráda 8,8 milliárd lejes költségvetésű 160 kilométeres szakasza Brassó és Bákó között, illetve 125 kilométeres szakasza Szeben és Brassó között (7,1 milliárd lej), a Craiova–Piteşti gyorsforgalmi út 3-as és 4-es szakasza (1,3 milliárd lejes költségvetés), a Sepsiszentgyörgy–Gyergyóditró, valamint Szováta–Csíkszereda gyorsforgalmi út, illetve a dobrudzsai gyorsforgalmi utak, melyek megvalósítása prioritást jelent a gazdasági jövedelmezőség miatt. A 2021–2024-es időszakban ugyanakkor tervezik megközelítőleg 370 kilométernyi körgyűrű, terelő- és bekötőút építését és kiterjesztését is, melyeknek költségvetését mintegy 5,5 milliárd lejre becsülik. A tervezetben szerepel még a megkezdett projektek befejezése is, úgy mint az A3-as jelzésű erdélyi autópálya 155 kilométeres szakaszának kivitelezése, az A1-es Nagyszeben–Piteşti sztráda befejezése, az A10-es Szászsebes–Torda pálya 2-es szakaszának megvalósítása. A Prahova-völgyi zsúfolt forgalom ügyét is meg szeretné oldani a kormány az elkövetkező négy évben – áll még a dokumentumban.