A megyei önkormányzat szintjén lezajlott egyeztetések nyomán formálisan a gazdaság, a közbeszerzések és az urbanisztika tartozik alelnöki hatáskörébe, de a gyakorlatban ezeket nem lehet teljességgel elhatárolni egymástól. Folyamatos az együttműködésük a másik alelnöki tisztséget betöltő Henning Lászlóval, illetve Kovács Ödön megyemenedzserrel, ugyanis több nagy beruházás is fut jelenleg, egy részüket pedig a jövő évben le kellene zárni. Az alelnök a Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttesének korszerűsítését, a Gyárfás Jenő Képtár felújítását, valamint három jelentős útszakasz rendbetételét hozta fel példaként. Málnásfürdőtől a Hatodon és Baróton keresztül Ágostonfalváig húzódik az első útszakasz, Barótról indulva Olaszteleken és Vargyason át Hargita megyébe vezet a másik, a harmadik korszerűsítés alatt álló megyei út Nagyborosnyóról Bodzavidékre vezet. A maga részéről ezt úgy látja, hogy a felsoroltak „háromemberes” munkák, mindkét alelnökre és a megyemenedzserre is szükség van, egy személynek nagyon nehéz átlátnia és koordinálnia az egészet, és amennyiben sikerülne is, maga a munka volumene hatalmas.

Az elmúlt közel három hónapban azt tapasztalta, elsősorban az összehangolás, valamint a közvetítés az, amit elsősorban elvárnak tőle a kollégák, de a szakmai tudására is bőven szükség van. Összességében elégedett a fogadtatással, azt tapasztalta, hogy a munkatársai, amint rájöttek, hogy már rendelkezik tapasztalattal, nem „földönkívüli”, és ért a közigazgatás nyelvén, nagyon nyitottan viszonyultak hozzá. Az elmúlt két hónapban arra koncentrált, hogy minél alaposabb rálátása legyen a futó beruházásokra, és úgy érzi, ez nagyrészt sikerült. Nagy segítségére van a Brassó megyei önkormányzat kötelékében, a reptér építése során szerzett tapasztalata: a közbeszerzések rendszere nem idegen számára, amint az sem, hogy milyen lépéseket feltételez egy beruházás lebonyolítása, és hogy ezek milyen csapdákat rejthetnek. „Összességében azt mondhatom, hogy szerteágazóbb az a munka, amit Kovászna Megye Tanácsánál végzek. Brassóban »csak« egy reptérről volt szó, most egy egész megyéről, mondjuk a vidombáki létesítmény felért egy várossal, annyira összetett volt a tennivaló. Ami biztos, Brassóban is sok volt a munka, és Háromszéken is bőven akad tennivaló” – fogal­mazott Jakab István Barna.
 

Átvenni a jó példákat

Felvetésünkre Jakab István Barna elmondta, hogy több, a brassói önkormányzatnál már elindított elképzelés háromszéki meghonosítását szeretné kezdeményezni, egyfajta kapocsként is működve a barcasági döntéshozók irányában. Az egyik az önkormányzat digitalizációja, amiben a brassói tapasztalatokat szeretné hasznosítani, átvenni az ott már működő modellt és itt megvalósítani. A másik a megyei területigazgatási terv lenne, Háromszék esetében az előző már érvényét veszítette, újat kell készíteni, és Brassó már ezen a téren is előrébb áll. Ezeken túl a közbeszerzések tekintetében is jól jöhet az, amit a szomszédos megyében tapasztalt, ahol többféle ilyen eljárás zajlott és zajlik, és az ezekkel kapcsolatos felgyűlt tudást igyekszik Háromszéken is alkalmazni. Hasznos lehet továbbá a barcaságiak tapasztalata a kényszerkisajátítások terén. Ez olyan terület, amihez senki nem mer hozzányúlni, de adott elképzeléseknél ehhez kell majd folyamodni, ha a megye fejlődni akar – fogalmazott az alelnök. Szintén Brassó kapcsán úgy látja, elengedhetetlen, hogy a turizmus ágazatában kiépüljön az együttműködés, a szomszédos megyébe érkezőket valahogy át kellene csalogatni Háromszékre is. Ezt akár közös ajánlatcsomagokkal is meg lehetne oldani, amelyek mindkét térség felkeresését és az ottani különböző szolgáltatások igénybevételét is magukban foglalják.
 

Hatékonyságnövelés és pályázati források

Noha igazán kirívó problémát nem tapasztalt, bizonyos hiányosságokkal már találkozott az intézményen belül. Az egyik, amit észrevett, hogy néhány belső ügyviteli eljárás, bár papíron létezik, nincs gyakorlatba ültetve, emiatt megtörténik, hogy fennakadást okoz, ki is felelős egy okirat összeállításáért, aláírásáért. Ha ez pontosan meg van szabva, akkor nincs szükség tisztázásokra, sokszor ugyanis maga a feladat elvégzése fél napot venne igénybe, de a tisztázó beszélgetések miatt egy hét is elvész – részletezte az alelnök. Úgy véli, a meglévő eljárások betartása nem lenne nagy kihívás, és számottevően javítana a hatékonyságon. A tevékenység optimalizálása mellett nagyon fontos lenne még, hogy az önkormányzat pályázatokkal dolgozó apparátusát bővítsék, jelenleg ugyanis kevesebb mint tíz ember foglalkozik ezzel, míg más megyékben – vagy akár városokban is – a harmincat is meghaladja ezek száma. „Ha ki akarjuk használni a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban elérhető forrásokat, muszáj nagyobb csapatot alkalmazni, amely a pályázatok összeállításával, megírásával foglalkozik” – véli az alelnök.
 

Kommunikáció és bizalom

Az utcafórum során – ahol nem csak sepsiszentgyörgyiekkel, de Bukarestből érkezett látogatókkal is találkozott –, de már korábban is tapasztalta, hogy az emberek igénylik a közvetlenebb kapcsolattartást, és fontos számukra, hogy ilyen keretek között elmondják a véleményüket, illetve adott elképzeléseikről is beszéljenek. Korából fakadóan a fiatalok is úgymond a „hatáskörébe” tartoznak. E generáció kapcsán azt tapasztalta, hogy vannak elképzeléseik, ötleteik, de nem feltétlenül tudják, hogyan lássanak neki, és azt sem, honnan kaphatnak segítséget. Többen a pályázati lehetőségekről érdeklődtek, ezért erre a területre fokozottan oda szeretne figyelni. A startup-programok révén az önkormányzat már tett lépéseket ebbe az irányba, és reméli, mihamarabb újabbakat tudnak indítani, de azon is gondolkodnak, hogy akár a tanácsadás, útbaigazítás terén is segítséget nyújtsanak, amennyire ezt az intézményes keret engedi. Jakab István Barna szerint több olyan ötlet, javaslat, elvárás is elhangzott – nem csak a fiatalok részéről –, amelyeket össze lehetne kapcsolni adott önkormányzati beruházásokkal is, és ezekre is oda kell figyelni, mivel például az idegenforgalom fejlesztésében nagyon hasznosak lehetnek. Az egyik ilyen javaslat, hogy az ökoturizmust kellene erősíteni a települések közötti vagy a „vadonon” átvezető kerékpárutak kiépítésével.

Jakab István Barna szerint az elhangzott ötletek mindenképp hasznosak, egy részüket viszont csak hosszú távon lehet megvalósítani – így a kerékpárút-hálózatot –, és nem egy esetben a szomszédos megyékkel együttműködésben, nagyon fontos viszont, hogy az elvárásokról, elképzelésekről tudomásuk legyen. Meglátása szerint a folyamatos kommunikációval sikerül kiépíteni a bizalmat, a döntéshozók, valamint az emberek között, és ha ez megvan, akkor tovább lehet lépni konkrét megvalósítások irányába. Eddigi tevékenysége során ugyanis azzal szembesült, hogy sokak számára vagy nagyon távoli, megfoghatatlan az önkormányzatiság, vagy pedig kiábrándultak, és ezért távol tartják magukat az egésztől. Így pedig nehéz a közösségnek megfelelő irányba mozogni a döntéshozásban.