A jövő évi adókról és illetékekről döntött Barót tanácsa. Bár azok csak a törvény által minimálisan megszabott arányban növekednek – ami mintegy 120 ezer lej többletet jelent a város költségvetésében –, a vita nem maradt el; felmerült ugyanis a kérdés, hogy a kereskedelmi célra használt épületekre a magán- és jogi személyeknek ugyanannyi adót kell-e fizetniük vagy sem.
A határozattervezet ismertetésekor Benedek-Huszár János polgármester elmondta: nem támogatja az adók növelését, viszont ahhoz, hogy a pénz reálértékét megtartsák, a statisztikai hivatal által megállapított 3,8 százalékos inflációt figyelembe kell venniük. A városvezető hangsúlyozta: a növelés nyomán háztartásonként alig néhány lejjel kell többet fizetni, mint eddig, viszont a városháza számára jelentős összegről van szó. A többletjövedelemből éppen a poliklinika felújítási dokumentációjának összeállításához szükséges 120 ezer lej folyik majd be a városkasszába.
A városvezető ismertette a Bán István által írásban benyújtott módosító javaslatokat is. A független tanácstag úgy vélte, ebben a nehéz időszakban semmiféle módon nem szabad növelni az adókat és illetékeket, szerinte igazságtalan, hogy a kereskedelmi célra bérbe adott ingatlanok után a magánszemélyeknek hatszor kevesebbet kell fizetniük, mint a jogi személyeknek, ezért azt javasolta, mindkét kategóriának az ingatlan felértékelési értékének egy százalékát kelljen adóznia.
A polgármester szerint a baróti adózás nem ró vállalhatatlan nehézséget senkire, sőt, azt lehet mondani, az adók mértéke a legtöbb tekintetben ugyanannyi, mint a többi székelyföldi önkormányzatnál. A módosításnak akkor látná értelmét, ha az érintettek a rendelkezéseket megpróbálnák kijátszani, azaz cégvagyonból magánvagyonba helyeznék át az épületet csak azért, hogy kisebb legyen a kötelezettségük. Az adóosztály adatai viszont azt mutatják, csak 85 magánszemélynek van kereskedelmi célra kiadott ingatlanja (azok értéke 7,6 millió lej, és 15 629 lej adót fizetnek utánuk), a cégeknek viszont 33,58 millió lej értékben 211 épületük van, amelyek után 405 ezer lej adót fizetnek. Az esetek nyolcvan százalékában nem is lehetne a tulajdont átadni, mert azok állami vállalatok, közbirtokosságok, multinacionális cégek, egyházak és részvénytársaságok kezében vannak – mondotta.
A polgármester szavait Dombi Réka Hilda jegyzőnő egészítette ki, mondván, hogy az infláció mértékének adókba és illetékekbe való beépítése valójában nem a testületen múlik, hanem törvény kötelezi erre az önkormányzatot.
Bán István a tanácstagok előtt is javaslatai elfogadása mellett érvelt: azért nem jönnek a vállalkozók Barótra vagy mennek el onnan – és utalt a görög tejfeldolgozóra, az Olympus Rt. évekkel ezelőtti távozására –, mert az önkormányzat nem segítette az infrastruktúra kiépítésével, és adókkal terheli őket. Benedek-Huszár János visszautasította a vádakat, mondván: Baróton még kicsinek számítanak az adók – alig néhány napja Székelyudvarhelyen húsz százalékkal emelték a közterheket –, illetve ha azokat elengedik, éppen a versenyképességüket rontják, hiszen nem lesz miből a Bán által is hiányolt közművesítéseket végrehajtani.
A Bán István által javasolt módosításokat egyedül az előterjesztő támogatta, Zsombori Csaba (független) és Szabó Péter (RMDSZ) tartózkodott, az EMSZ-frakció, illetve az RMDSZ többi tanácstagja viszont elutasította azokat. Az előterjesztés eredeti formájában való elfogadását viszont Bán Istvánon kívül mindenki megszavazta, úgyhogy az lépett érvénybe.
