Több mint egy hónap van még a választásokig, hivatalosan el sem kezdődött a kampány, de elindult a felelősségkeresés a majdani eredményekért. Több ízben megírtuk magunk is, a székelyföldi alacsony részvétel, a függetlenek által elvitt szavazatok elsősorban a szórványban élő magyarságot sújthatják, a visszaosztásnál hiányzó voksok, az ottani jelöltek bejutását kérdőjelezik meg. Nagy kérdés azonban: ki okolható majd mindezért?
Az a székelyföldi választó, akinek nem nyerte el tetszését az RMDSZ-lista, távol marad, vagy alternatívát keres? Az a függetlenként induló, aki próbál felkínálni egy más lehetőséget?
Két-három hónappal ezelőtt, a választási együttműködésről szóló magyar—magyar tárgyalások során az RMDSZ és vezetője rendkívül magabiztosan nyilatkozott. Nem a szövetségnek van szüksége a megállapodásra, ők segítőkezet kívánnak nyújtani kiszorított ellenzéküknek — hangzott el több ízben, s az is, hogy az RMDSZ mindenképpen bejut a parlamentbe, megőrzi eddigi arányát. Nem tartották igazán fontosnak az oly sokak által igényelt megegyezést, így az nem is született meg. Szűk és megválogatott körű küldöttgyűléseken döntöttek jelöltjeikről, s a kialakult lista — itt Háromszéken legalábbis — igencsak megkérdőjelezhető. Figyelmen kívül hagyták, hogy a székelyföldi magyarság egy igen jelentős része az elmúlt választásokon ellenük szavazott vagy távol maradt. Most látszanak felébredni, hogy az új választási rendszerben a jelenlegi képviselet elérése nem is olyan egyszerű, így megkezdődött a riogatás, az érzelmi zsarolás, szórvány és székelység szembefordítása. A székelyföldi választási verseny nem szólhat arról, amiről demokráciában szólnia kellene: a választás szabadságáról, a különböző programok ütköztetéséről — hangzik a felső utasítás.
Valóban veszélybe kerülhet a szórványmagyarság képviselete, értékes emberek hullhatnak ki a kegyetlen voksolási rostán, és szinte bizonyos, a székelyföldi jelöltek — olyanok-amilyenek — parlamenti bársonyszékhez jutnak majd. Megtörténhet, az eddigi 32 fős parlamenti képviselet jelentősen megfogyatkozik, és jelentéktelenné, súlytalanná válik az RMDSZ-frakció. Senki nem kívánja, de ha ne adj’ Isten, mégis megtörténne, ránk marad a kérdés: ezért a székelyföldi magyar szavazók lesznek felelősek, vagy a politikai elit, köztük a habozó MPP-sek mellett az RMDSZ új mandátumra pályázó vezetői, akik nem tudták vagy nem akarták felismerni az együttműködés előnyeit, elszalasztották az új egység megteremtésének lehetőségét?