Az első fél év legfontosabb eredménye, hogy sikerült egy működőképes, operatív döntéseket hozó szerkezetet kialakítani – vázolta Bihari Béla, akit további fél évre bíztak meg a VKT vezetésével. Az IT Plusz Klaszter vezetője, valamint Édler András György, a megyei kereskedelmi és iparkamara és Bagoly Miklós, a kis és középvállalkozókat tömörítő Asimcov szövetség elnöke egyaránt úgy fogalmaztott, hogy eredményes fél évet zártak.

Az elengedhetetlen működési rend kialakítása mellett – ez azért fontos, hogy minél operatívabban tudják megbeszélni a felvetett témát és mindenki által elfogadható javaslatot megfogalmazni – a nyolc alkalommal szervezett online megbeszéléseken egy sor tematika kidolgozására is sor került. Így vitatták meg a jogi személyek vészhelyzet alatt történő adómentességére, a büntetőkamatok elengedésére vonatkozó javaslatot, részt vettek az úgynevezett COVID de minimis és a sepsiszentgyörgyi ipari park de minimis alapú támogatását célzó program előkészítésében. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal gazdasági tendereinek monitorizálása és a vállalkozók pályázásra való ösztönzése szintén napirenden szerepelt, de foglalkoztak és véleményezték a Bodok Szálló lebontásának gazdasági következményeit, elemezték a parkolási díjakat, javaslatokat fogalmaztak meg a bürokrácia csökkentésére, illetve felszámolására.

Egy másik javaslat azt célozza, hogy a helyi vállalkozók épületadója vonatkozásában néhány éve indított de minimis program mintájára a járművek adójának egy részét is lehessen visszaigényelni. Továbbá egy olyan általános elképzelés vitáját is elindították, amely szerint kidolgozzák Sepsiszentgyörgy gazdasági brandjét, melyet kimondottan a befektetőknek szánnak, s tartalmazza a város gazdasági vonzerejét, értékeit, identitását.

Ez utóbbi kapcsán Bihari Béla újságírói kérdésre hangsúlyozta, hogy Sepsiszentgyörgynek már van egy eléggé ismert kulturális identitása, és ideje, hogy legyen egy gazdasági is. A város előnyös földrajzi elhelyezkedése és természeti sokszínűsége az alapja egy ilyen identitás megfogalmazásának, de magasan képzett és elkötelezett humán erőforrása is előnyt jelent, főként, ha a székely leleményességet innovatív ötletekké tudjuk alakítani. Ahhoz viszont, hogy ez másoknak is látható legyen, elengedhetetlen a széles körű, lehetőleg idegen nyelvű népszerűsítés.

Az országos szinten egyedülálló VKT egyébként 23 tagot tudott tömöríteni, nyolc ágazat – ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, turizmus, IT, kutatás és szolgáltatás – területén érdekelt sepsiszentgyörgyi vállalkozók alkotják. A munkában való részvétel önkéntes, és nem jár érte semmilyen javadalmazás, de fontos, hogy a tagok kapcsolódjanak be a javaslatok megfogalmazásába, ezért a megbeszéléseken való jelenlét a tagsági minőséget is befolyásolhatja, az inaktív tagokat ugyanis helyettesítik. Erre már három alkalommal volt példa. A testület feladata, hogy kialakítsa és működtesse a város vezetése és a gazdasági szféra közötti intézményes párbeszédet. A tagok között felmerült véleménykülönbségeket sikerült átbeszélni, s ha nem is jutottak mindig közös nevezőre, a vita szakmai szinten maradt, a politikai szempontokat és a személyeskedést is sikerült kizárni.

Édler András György és Bagoly Miklós is sikeres fél évként értékelte a megalakulás óta eltelt időszakot. Hiszen a szervezeti-működési keret kialakításán túl – az intézményesülés jegyében immár egy félnormás menedzserasszisztens is segíti a testület munkáját – konkrét ügyekben is együttműködtek az önkormányzattal, sőt, az önkormányzat felkérésére véleményeztek néhány gazdasági jellegű intézkedést, többek között a járványhelyzet negatív következményeit ellensúlyozó helyi támogatási programot.

Bihari Béla sikerként értékelte, hogy javaslatukra máris csökkent a városházán a bürokrácia, megszüntették a gazdasági egységek működésének évenkénti engedélyeztetési eljárását. Ugyanakkor úgy véli, hogy a járványhelyzet okozta sok nehézség a digitalizáció terén áttörést eredményezett, hiszen segített a beidegződések átlépésében.