Olyan évet tudnak a hátuk mögött, amelyre nemigen volt példa, amely megmutatta, ha csapatban dolgoznak, nagy dolgokra képesek – hangsúlyozta András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a múlt esztendő utolsó sajtótájékoztatóján. A járvány kezdetén féltek, mert nem tudták, mi vár rájuk, mivel állnak szemben, de a félelem lassan átalakult tudatossággá és felelősséggé – mondotta. A kórházvezető számokkal is illusztrálta az évi értékelőt, és néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet, de összességében elégedett, úgy véli, a nehézségek ellenére is sikerült helyt állniuk.
A menedzser elsőként köszönetet mondott minden munkatársának, a mentőszolgálatnak, a katasztrófavédelmi felügyelőségnek, a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, a családorvosoknak, a helyi és megyei önkormányzatnak azért, hogy lehetőségeik szerint segítették a kórház munkáját, és nem utolsósorban a sajtónak is megköszönte a lakosság pontos tájékoztatását. Emlékeztetett az első nagy járványügyi feladatra, amikor koronavírus-fertőzés jelent meg az alkalmazottak körében, és márciusban karantén alá kellett helyezniük a szülészet-nőgyógyászatot és az újszülött osztályt, később az intenzív osztályt, majd sorra át kellett szervezni részlegeket, új betegutakat kialakítani anélkül, hogy lett volna egy egységes országos irányelv, ezért nemzetközi példák alapján cselekedtek.
A koronavírussal fertőzött Brassó megyei páciensek sebészeti ellátása vonatkozásában a sepsiszentgyörgyi megyei kórházat háttérkórháznak minősítették, de más megyéből is ékezett betegeket is el kellett látniuk, és miközben többletmunkát végeztek, támadások érték az intézményt, hogy csak a covidos esetekre helyezi a hangsúlyt – mondta a menedzser. Védeni kellett az egészségügyi személyzetet, ezért a fertőtlenítőszerek, védőfelszerelések beszerzése nagyon fontos volt, ebben az adminisztráció bőségesen kivette a részét, éppen ezért méltánytalannak tartja, hogy a vészhelyzet idejére járó járványügyi pótlékot ez az alkalmazotti réteg nem kapta meg.
A menedzser elmondta, hogy a kórház ez idő alatt sem állított le fejlesztéseket. Márciusban megkezdte működését a gyermekgyógyászati sürgősség, elindult a régi kórház bővítése, felújítása, májusban átadták a PCR-tesztek végzésére is alkalmas laboratóriumot, bővítették az oxigénhálózatot, miáltal a kórházi ágyak 70 százalékánál lehetőség van oxigénellátásra, elkészült a mágneses rezonancia-stroke épület terve. A novemberi rezidensvizsga alkalmával öt rezidens választotta a megyei kórházat, közülük két sürgősségi, két intenzív terápiás és egy radiológus szakos gyakornok.
A 2020-as esztendő számokban
Tavaly december 28-ig a sürgősségi osztályon 24 ezer esetet láttak el, ebből 8400 beutalással végződött, összesen 12 ezer folytonos beutalás történt, közülük 1472 páciens (12,59 százalék) volt koronavírussal fertőzött: 1320 háromszéki, 126 Brassó megyei, a többi Hargita, Maros, Prahova, Krassó-Szörény, Gorj, Iași, Vaslui, Vâlcea megyei és bukaresti. Egynapos beutalást 4500-at jegyeztek, a járóbeteg-rendelőben 67 500 vizsgálat volt és 78 ezer más szolgáltatás, elsősorban kis sebészeti eset. Az intenzív terápián 964 súlyos esetet láttak el, közülük 239 (24,79 százalék) pozitív koronavírus teszttel rendelkezett, ebből 188 háromszéki, 44 Brassó megyei, néhányan más megyékből származtak.
2020. január 1. és december 28. között a megyei kórházban 706 újszülött jött a világra és 658-an hunytak el, kevesebben, mint az elmúlt években, ebből 23,4 százalék vírusfertőzéssel összeköthető eset – ismertette az intézmény menedzsere. A kórház PCR-laboratóriumában feldolgozott tesztek száma meghaladta a 11 ezret.
A kórházvezető az osztályok tevékenységéről is beszámolt. Az onkológián 1136 kezelés történt napi beutalással és 438 beteg tartózkodott hosszabb ideig a kórházban, a hematológián 262 kezelést és 365 több napos beutalást jegyeztek. 2350 sebészeti beavatkozást végeztek, az ortopédián, érsebészeten, gasztroenterológián is több száz műtétre került sor. Az intézmény menedzsere kiemelte, hogy a 2019-ben bővített felszereléseknek köszönhetően sok esetben alkalmaztak olyan mini-invazív eljárást, amiért korábban a betegeket egyetemi központokba kellett küldeni. A járványra való tekintettel a páciensek közül többen későn jelentkeztek a járóbeteg-rendelőkben, ezért sok volt a sürgősségi beavatkozás, főként daganatos képződmények kimetszése, bélelzáródás, traumák kezelése, urológiai esetek – sorolta.
A járvány hozadéka
Az elmúlt kilenc hónapban erősíteni kellett a pozitív teszteredményű betegek ellátását végző fertőzőosztály csapatát, amit úgy oldottak meg, hogy más osztályokról átirányítottak asszisztenseket és néhány orvost. A menedzser szerint ez az együttműködés azért volt sikeres, mert az érintettek szívesen vállalták a munkát, „eltűnt a mi betegünk és a ti betegetek, felváltotta a kórház betege szemlélet” – mondotta. Úgy véli, ezt a gyakorlatot folytatni kell, ezáltal átjárhatóbbak lennének a különböző szakterületek, és létre kell hozni külön-külön csapatokat a kritikus betegeket, a traumás eseteket, a diabéteszeseket kezelő csapatokat, illetve más kategóriákat ellátó multidiszciplináris munkacsoportokat.
András-Nagy Róbert fontosnak tartja a beteg és az egészségügyi alkalmazott közötti kommunikáció javítását, szerinte az átadott információnak érthetőnek és pontosnak kell lennie, és ezt képzéssel is lehetne segíteni. A kórház digitalizálásán is van javítanivaló, de a menedzser szerint a megye kórházaival, valamint az egyetemi központok kórházaival való együttműködés is javításra szorul. Utóbbi következtetések András-Nagy Róbert szerint a koronavírus-járvány hozadékának tekinthetők, amelyek segíthetnek abban, hogy javítsanak a hiányosságokon és még eredményesebbé tegyék a kórház tevékenységét.
