A múlt évMikor szereti, mikor nem…

2021. január 4., hétfő, Jegyzet
Kuti János

A múlt évben elnökünk, Iohannis kiemelten foglalkozott a romániai nemzeti kisebbségek problémáival. Decemberben is újólag melegség töltötte el szívemet, mikor hallottam, hogy a nemzeti kisebbségek napján elküldte szép üzenetét és üdvözletét magas portájáról, a Cotroceni-i palotából.

Mivel nálunk már vagy száz éve (amióta megszűnt az ezeréves magyar elnyomás) nincs semmiféle, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció, de gyakran mégis kétféleképpen emlegetik őket, vannak egyfelől a nemzeti kisebbségekhez tartozók, másrészt meg ott vannak a magyarok, ezért nem tudom, hogy amit decemberben üzent, az érvényes-e rájuk vagy csak a többiekre.

Emlegette a gyűlöletbeszéd, az idegengyűlölet, a szélsőségek közéletből való kizárásának fontosságát is. De úgy látszik, ez saját magára nem kötelezően érvényes, mert áprilisban ő is szétszórt némi gyűlöletbeszéd-magot, ami szárba is szökkent és szépen virágzik azóta is tájainkon. A diszkriminációellenes tanács látszólag próbálja irtani ezeket, de a kiszabott 2–5 ezer lejes büntetések nem vetnek gátat mindennek. (Gondolom, a tévétársaságok külön alapot hoznak létre a bírságok kifizetésére, hogy gondtalanul lehessen bennük tovább gyalázkodni.) Mikor decemberben tárt karokkal várta a magyarokat a kormányzásba, Iohannis szórhatott volna némi hamut saját fejére. Tavaszi „Ionopot chivanok”-ozása után – amit a fránya, hőbörgő magyarok gyűlöletszításra való felhívásként értékeltek – mint érdemtelen, lemondhatott volna a Nagy Károly- és az Otto-díjról is.

Mostani, legutolsó angyali üdvözletével viszont ismét tudomására hozta országnak-világnak, hogy Románia elkötelezett az etnikai, vallási kisebbségek jogainak védelmezésében. A sárgolyón nincs még egy olyan ország, mint Románia, ahol az elnök német, a miniszterelnök nemrég még egy félmagyar volt, Orban, a miniszterelnök-helyettes magyar (és) Hunor, s vannak magyar miniszterek is. Sőt azért, hogy a magyarok beálljanak a kormányba, és így megmentsék Romániát a válságtól, még az is lehet, hogy rezidenciája hátsó udvarában (ahol senki nem látja), titokban megsimogatja fejük búbját.

Ezekből is látszik, hogy nincs itt kérem semmiféle diszkrimináció, és Románia annyira harcol nemzeti kisebbségei megkülönböztetése ellen, és védelmezi őket, hogy teljesen felesleges azzal az európai fórumoknak foglalkozniuk. Ezért aztán diplomatáink és EU-s képviselőink harcoltak és harcolnak a Minority SafePack polgári kezdeményezés ellen, mert felesleges nálunk európai szabályozásokat bevezetni a kisebbségek érdekében, mert itt már megvalósult a földi paradicsom. Az a helyzet, hogy ha netán az unió valami általános diszkriminációellenes jogszabályok bevezetésére kötelezne, akkor azokból a honi magyaroknak csak hátránya származhat, mert ilyen szempontból ők átlagon felül állnak, és ezért jogaikból sajnos még vissza is kell venni.

A magyaroknak személyes példát kell venniük az elnöktől, aki megmondta: Az én németségemnek semmi köze a (Német) Szövetségi Köztársasághoz, csakis a német nyelvhez és műveltséghez. Ha Németországhoz nincs is, de azért csak van némi köze Németország kancellár asszonyához, Angela Merkelhez, akihez német nyelven (de inkább nyelvvel) nyalja be magát.

Most, mikor rájuk van szorulva, Iohannis másképp beszél (vagy egyáltalán nem beszél) a magyarok árulásairól, Erdély eladásáról és egyéb álnok cselekedeteikről. De azért titokban haragudhat rájuk, ami egyáltalán nem csoda, mert ezer éven keresztül Erdélyben elnyomták és kizsákmányolták a szászokat. Nem adtak nekik semmi autonómiát (hiába bizonygatják!), és mindezek ellenére kénytelenek voltak itt senyvedni, és csak azután mentek el legtöbben, mikor eladták őket, és a többi, mikor beköszöntött az új típusú demokrácia.

A magyarok pedig ráadásul az unió által emlegetett és védelmezett más típusú kisebbségekkel, a nemiekkel szemben már a középkorban is ellenségesen viselkedtek, (már akkor!) pellengérre állították a szász transzvesztitákat. (Az ellenkező nem ruháit viselő személyeket.) A (katonaság elől menekülni akaró) szász férfiak női ruhába öltöztek, ezért testi motozásnak vetették alá őket, és bakszásznak csúfolták. Csoda-e, ha nem szereti utódaikat Iohannis?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 11
szavazógép
2021-01-04: Közélet - Fekete Réka:

Nehézségek és tanulságok a járvány esztendejében (Megyei kórház)

Olyan évet tudnak a hátuk mögött, amelyre nemigen volt példa, amely megmutatta, ha csapatban dolgoznak, nagy dolgokra képesek – hangsúlyozta András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a múlt esztendő utolsó sajtótájékoztatóján. A járvány kezdetén féltek, mert nem tudták, mi vár rájuk, mivel állnak szemben, de a félelem lassan átalakult tudatossággá és felelősséggé – mondotta. A kórházvezető számokkal is illusztrálta az évi értékelőt, és néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet, de összességében elégedett, úgy véli, a nehézségek ellenére is sikerült helyt állniuk.
2021-01-04: Belföld - :

Háromezer új fertőzött

Újabb 3130 koronavírus-fertőzést igazolt a vasárnapról hétfőre országszerte elvégzett 9550 mintavétel – tájékoztatott hétfői összesítőjében a kommunikációs törzs. Háromszékről öt új esetet jelentettek, ezzel megyénkben 5056-ra emelkedett a nyilvántartott, igazolt esetszám, míg országszinten 643 559-re. A járvány kezdete óta több mint 577 ezren gyógyultak ki a fertőzésből.