Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, az elmúlt esztendő néhány fontos gazdasági vonatkozású eseményét elevenítjük fel, melyekkel lapunk is foglalkozott. S ha tavaly a 2019-es évet a változások évének neveztük, akkor mi sem kézenfekvőbb, mint hogy a gazdaságban is rendkívüli helyzetet teremtő koronavírus-járvány miatt a 2020-as esztendőt a vírus éveként jegyezzük. A járvány ugyanis felülírta még azt is, hogy tavaly két választásra is sor került.
Január
Vidékfejlesztési uniós alapok. Az előző év utolsó napjaiban Nechita-Adrian Oros mezőgazdasági miniszter egy nyilatkozatában 55 százalékos lehívási rátáról beszélt a vidékfejlesztési alapoknál. Ha figyelembe vesszük a 2016-ban és 2017-ben előzetesen kifizetett összegeket, akkor jelenleg egy 59 százalékos lehívási és kifizetési arányról beszélhetünk. Az uniós jóváhagyás szerint a 2014 és 2020 közötti időszakban a vidékfejlesztési tervben összesen 9,472 milliárd euró pályázható. Ebből 8,125 milliárd az uniós költségvetésből, a vidékfejlesztési alapból érkezik, amihez a román állam költségvetéséből 1,347 milliárd eurót kell hozzátenni. Egy év van a teljes összeg lefedésére pályázatokkal, a kifizetések elvégzésére pedig három, a 2022-es évet is beleértve.
A kapzsisági rendelet vége. Módosította a hírhedt 114-es sürgősségi rendeletet a kormány. Többek között megszüntetik azokat a rendelkezéseket, amelyek veszélyeztették a magánnyugdíjpénztárak működését és a nyugdíjrendszer második pilléréhez hozzájárulók pénzét; hatályon kívül helyezik az energiaágazatban tevékenykedő társaságok forgalmára kivetett 2 százalékos adót, ami magasabb energiaárakat és közműdíjakat vonna maga után; lehetővé teszik az energiapiac liberalizálását azáltal, hogy fokozatosan megszüntetik a rögzített eladási árakat az energiatermelők számára, amely ösztönözte a gáz és a villamos energia behozatalát; eltörölték a banki eszközökre kivetett adót, amely a hitelköltségek és kamatlábak emelkedéséhez vezetett; eltörölték a Fejlesztési és Beruházási Alapon keresztül történő, költségvetési fedezet nélküli, fiktív finanszírozási rendszert; a 2019. decemberi szinten tartják a közméltóságok javadalmazásának és a közszférában alkalmazott pótlékok szintjét.
A jövedelem javát el is költjük. 2019 harmadik negyedében egy romániai háztartás átlagjövedelme 4872 lej volt, a kiadásai pedig átlagban 4202 lejre rúgtak, ami azt jelenti, hogy a kapott pénz 86,3 százalékát el is költik az emberek. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint egy háztartás pénzben elért havi átlagjövedelme 4577 lej volt (1775 lej személyenként), a természetbeni jövedelmek pedig 295 lejt tettek ki (114 lej/fő). A legfontosabb jövedelemforrás a fizetés és a járulékos pótlékok, amelyek 69,5 százalékát teszik ki a háztartások összbevételeinek. Ehhez adódnak a mezőgazdaságból vagy más, független tevékenységekből származó jövedelmek, és ide számítódik a házilag megtermelt élelem is. A kiadások zömét az élelem – erre átlag 31,3 százalékot költenek az emberek – és a háztartási fogyóeszközök megvásárlása, a szolgáltatások, illetve az adók és illetékek kifizetése teszi ki. Beruházásokra – lakásvásárlásra vagy házépítésre, telekvásárlásra, részvényekre vagy a termelést elősegítő eszközök és felszerelések beszerzésére – csupán a költségek 0,7 százalékát fordították.
Sertéspestis. Újabb háromszéki háztáji gazdaságban igazolódott be az afrikai sertéspestis jelenléte, emiatt a hatóságok több disznót is leöltek. A megyei betegségmegelőzési bizottság azért is ülésezett, mert egy másik kór, a madárinfluenza is elérte Romániát – tudatta közleményében a megyei állategészségügyi igazgatóság.
Február
Bemutattuk. Bálinth Zoltán árkosi vállalkozót, gyűjtőt mutattuk be, aki árvaként felnőve ma már a Vasaló Ház Panzió tulajdonosa. A panzió tulajdonképpen az 1993-tól gyűjtött régiségek, régi használati tárgyak magánmúzeumából „nőtte ki magát”, ahol nyolcezer tárgynál is több, na meg szállás, ellátás várja az érdeklődő turistákat.
Bevásárlóközpont. A Sepsiszentgyörgyön épülő új bevásárlóközpontról nyilatkozott lapunknak Nemes Zoltán, a Sepsi Value Centre-t építő Prime Kapital regionális képviselője. A tisztességes helyi vállalkozásoknak továbbra is meglesz a piacuk, főképp, ha mást képesek nyújtani, mint az épülő sepsiszentgyörgyi bevásárlóközpontba költöző nemzetközi vagy belföldi üzletláncok – mondta a szakember. A központ eredetileg tavaly ősszel nyitotta volna meg kapuit, ám ez elmaradt. Az akkori hírek szerint az új létesítményben a következő vállalatok nyitnak üzletet: a hipermarket-üzemeltető Carrefour, a CCC, a Sinsay, a New Yorker, a Sportissimo, az Orsay, a Flanco, a Noriel, valamint a Pepco, a gyorséttermek közül az amerikai KFC.
A koronavírus előszele. Londoni iparági elemzők szerint az új koronavírus okozta járvány negatív keresleti hatásai miatt 2020-ban és 2021-ben is érzékelhetően alacsonyabb lesz az átlagos olajár a várt szinteknél. Az Oxford Economics 200 ezer hordóval 900 ezer hordóra csökkentette a várható napi globális olajkeresletre vonatkozó becslését. A ház szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent hordónkénti ára 2020-ban átlagosan 62,40 dollár, 2021-ben 65 dollár lesz, 3,1, illetve 1,6 dollárral alacsonyabb az addigi előrejelzésben szereplő árfolyamnál.
Vendégmunkások. Nagy nemzetközi port kavart fel a gyergyóditrói eset, amikor a község lakói a Srí Lanka-i vendégmunkások ellen tüntettek. Később kiderült, az elégedetlenség a pékség tulajdonosai ellen is szólt.
Kályhák, kandallók, csempék alkotója. Bemutattuk László Károly kézdivásárhelyi vállalkozót, aki a 2004-ben alapított Amrita Kft.-t vezeti, és díszkerámiákat, a hagyományos mintakincs ötvözése révén rusztikus hangulatú, kézzel megmunkált kályhákat és kandallókat készítenek.
Legnagyobb kockázat. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a koronavírus-járvány jelenleg az euróövezet gazdaságának legnagyobb kockázati tényezője.
Március
Még virágzott a turizmus. A Visit Covasna Gálára készülve, amelyet a hónap végén tartottak meg Miklósváron, a szakemberek és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ismertette az elért eredményeket. Míg 2015-ben hivatalosan 97 134 turistát jegyeztek Háromszéken, akik 480 846 vendégéjszakát töltöttek a megye nyilvántartott szálláshelyein, 2019-ben 135 530-an foglaltak szállást, és 603 465 vendégéjszakával szerepelnek a statisztikában. Háromszéken 188 nyilvántartott szálláshelyen 2853 szobát jegyeznek 6359 ággyal, de működnek olyan szállásadó helyek is, amelyek nincsenek bejegyezve. Akkor a szakemberek úgy látták, hogy nem valóságtól elrugaszkodott terv, hogy 2030-ban egymillió turista forduljon meg Háromszéken, ez jelentené a 43 százalékos évi kihasználtságot.
Még bővülő év. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint éves szinten 4,1 százalékkal bővült a hazai gazdaság teljesítménye (GDP) 2019-ben, és meghaladta az ezermilliárd lejt (1054 milliárd). A lakossági fogyasztás ennél lényegesen magasabb bővülést ért el (5,9 százalék), ami 3,7 százalékponttal járult hozzá az általános GDP-növekedéshez, ugyanannyival, mint a beruházások volumene. A külkereskedelmi eredmény viszont GDP-arányosan 1,7 százalékponttal csökkentette a növekedést, hiszen az import csaknem duplája volt az exportnak. Ágazati elosztásban a gazdaság csaknem minden szektora hozzájárult a GDP növekedéséhez, egyedül az ipari termelés nem, GDP-arányosan 0,3 százalékponttal fogta azt vissza.
Karantén. A március közepén bevezetett drasztikus járványintézkedések leghamarabb a turizmusban és a vendéglátásban éreztették hatásukat. Az érintettek kérték a kormánytól, hogy kedvezményekkel segítse a túlélést: az áfa, a jövedelemadó és az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának elengedését javasolták több hónapra.
Áldozatok. A Dalia Prod Kft. az elsők között jelentette be, hogy alkalmazottjai több mint felét el kell bocsátania. Rendi Ferenc szerint az egynyári- és balkonnövény-termelő cégek közül az országban legnagyobbként nem csupán az ez utáni, hanem az eddig elvégzett munkájuk eredménye is kárba veszhet.
Segít a kormány. A mintegy 400 ezer felfüggesztett munkaszerződésű, elbocsátott alkalmazott bruttó bérének 75 százalékát a kormány átvállalta. Az egyéni vállalkozók is hasonló feltételek mellett jogosultak az állami segélyre a rendkívüli állapot idején.