Beoltatta magát tegnap a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam laboratórium és diagnosztikai központ több munkatársa, köztük Fejér Szilárd kutatóvegyész, a PCR-laboratórium irányítója is, aki lapunk kérdésére azt mondta: a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina biztonságosságában nincs miért kételkedni, túl van a kötelező három klinikai fázison, ezek eredménye alapján kapta meg az engedélyt a forgalomba hozáshoz. Minden új gyógyszernél van egy utánkövetési időszak, ez a normális eljárás része, és a gyártók kötelessége bármilyen új, eddig ismeretlen reakciót jelenteni a hatóságnak – mondotta.
Fejér Szilárd részletezte a vakcina tesztelési folyamatának egy szakaszát: a Pfizer-oltásnál az engedélyezéshez több mint húszezren kapták meg a védőoltást és ugyanannyian placebót kaptak, majd tesztelték mindannyiukat, és vártak, amíg sokan fertőződtek meg a közel negyvennégyezer emberből. Ez közel száznyolcvan esetet jelentett. A beoltottak közül senki nem tudta, hogy ő védőoltást vagy placebót kapott-e, és amikor megvolt ez a fertőzöttségi szám, akkor feloldották a titkosítást, amiből kiderült, a megbetegedettek 95 százaléka azok közül került ki, akik nem a valós védőoltást kapták. Ezért mondható, hogy ez a vakcina biztonságos – szögezte le a kutatóvegyész. Várandós kismamákon és tizenhat éven aluliakon nem vizsgálták az oltóanyag hatását, ezért nem kaphatják ők meg egyelőre a védőoltást, de ha körükben is elvégzik a tesztvizsgálatot, akkor majd be lehet oltani őket is – mondta Fejér Szilárd.
A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina hatására az immunrendszer aktivizálódik, éppen úgy, mint egy betegség esetében, amikor a szervezet küzd az idegen anyag ellen. A védőoltás hatásmechanizmusáról a kutatóvegyész elmondta, ez esetben egy RNS-szakasz kerül a szervezetbe, ebből a sejt elkezd egy fehérjét gyártani, ami a tüskefehérjéje a koronavírusnak. Ez a tüskefehérje nem emberi fehérje, ezért a szervezet felismeri mint idegen anyagot, és elkezd ez ellen antitesteket termelni, beletelik közel három hétbe, amíg megfelelő mennyiségű antitestet termel. Fejér Szilárd elmondta, az első oltás hatékonysága 80 százalék fölötti, és általában már 50 százalék fölötti hatékonyságnál jónak tartanak egy adott vakcinát, de a Pfizer-oltóanyag esetében 95 százalékot akarnak elérni, és ezt két oltással lehet megvalósítani. Úgy véli, egyes országok valószínű azért választják azt, hogy a második oltást nem alkalmazzák, hogy minél többen kapjanak meg egy adagot, mert lehetséges, hogy a gyártó majd nem tud lépést tartani az igényléssel.
Korábban, amikor Fejér Szilárdot arról kérdeztük, melyik vakcinát választaná, azt válaszolta, amelyik hamarabb ideér, s lám, élt is a lehetőséggel, az első adódó alkalommal beoltatta magát. Azt mondta, még nem esett át a betegségen, de nem is szeretné, hogy megfertőződjön.
