Az elmúlt hónapok alatt többször is hallottunk arról, hogy a koronavírus-járvány okozta intézkedések miatt kilátástalan anyagi helyzetbe került a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum, míg végül decemberben örömmel olvastuk az intézmény közösségi oldalán, hogy az adventi időszak fényt hozott a színház életébe. Kolcsár József igazgatót kérdeztük arról, hogy mit is jelentett a mélypont, és hogyan tudtak kilábalni belőle.
2019-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a színház, akkor vette fel az Udvartér Teátrum nevet, és a jubileum alkalmából a korábbi anyagi keretükhöz képest, mely 250 ezer lej volt az előző kilenc évben, 300 ezer lejre növelte a városi tanács az éves költségvetésüket. Nagy reményekkel indították tehát a 2020-as évet, de a járványintézkedések nyomán csakhamar kiderült, hogy nem kapják meg az újabban előírt összeget, sőt, az eddigi keretösszeg kiutalása is kérdéses. Pedig ők már berendezkedtek a 300 ezer lejes költségvetésre, sőt, el is költötték ennek az összegnek a felét.
A költségvetés csökkentéséről szóló hírek aggodalommal töltötték el a színház alkalmazottait, és veszélyben érezvén megélhetésüket, az igazgatótól várták a helyzet megoldását. Kolcsár József elmesélte, hogy az állam adta lehetőségeket kihasználva, ők is átálltak a technikai munkanélküliségre, és más színházakhoz hasonlóan próbáltak kis költségvetésű előadásokat készíteni a nyár folyamán. Mivel egyértelmű volt, hogy a járványhelyzet az ősszel induló jelenlegi színházi évadot is nagymértékben befolyásolja, nem hirdettek új bérleteket az idei évadban, inkább arra törekednek, hogy valahogy bepótolják a tavaszról elmaradt bérletes előadásokat.
A nyáron három felolvasószínházi előadást készítettek, melyek közül Pintér Béla Fácántánc című darabját Pálffy Tibor rendezte, és a Jazz Caféban mutatták be, Székely Csaba Idegenek és Koffi Kwahulé Sörfőzde című műveit pedig Kolcsár József, illetve Mátray László rendezésében a Wegener parkban láthatta a közönség. Ez idő alatt ugyanakkor több olyan városban is fellépett az Udvartér Teátrum csapata, ahol szabadtéren még játszhattak, például Medgyesen, Brassóban, Nagyváradon.
Közben Kolcsár József igazgató több helyről is megpróbált támogatást kérni a színháznak: levelet írt a magyar állam kultúráért felelős államtitkárának, megkereste Kovászna Megye Tanácsának elnökét, általa pedig az RMDSZ országos szervezetének vezetőségét is. Hosszas segélykérési folyamat után végül egyszerre érkeztek be december folyamán a kéréseikre kapott pozitív válaszok. „Szép volt az adventi időszakunk, mindenhonnan támogatást kaptunk” – mondta örömmel a színház vezetője, hozzátéve, hogy novemberben a várostól is megkapták a 250 ezer lejből hiányzó különbözetet.
Így elkészülhetett a Csehoviadal című szilveszteri előadásuk, melyet január 2-án az Erdélyi Magyar Televízióban mutattak be, és hamarosan élőben is láthatják a kézdivásárhelyiek, továbbá a Dénes Előd lelkipásztorral és zenekarával közösen bemutatott, Ti jók vagytok mindannyian című zenés produkció is bekerült a színhát repertoárjába, mely az igazgató szerint egy József Attila-versek alapján készült „bensőséges fohász a költészet nyelvén”. Erről is felvétel készült, tehát élőben játszott és tévében közvetített előadásokkal is várja közönségét a színház a következő időszakban. Ezenkívül egy nagyobb másik verses előadás is körvonalazódik, mely több ismert erdélyi színész közreműködésével készül, és amelynek Kolcsár József az ötletgazdája, továbbá olyan neves rendezők is ígéretet tettek a színházzal való együttműködésre, mint Botos Bálint, Kiss Csaba, Victor Ioan Frunză, Vladimir Anton vagy Barabás Árpád, akivel nyáron a Gyulai Várszínházban viszik színre Goldoni Két úr szolgáját. „Az időpontok egyeztetése és a kamaratermi előadások játéktereinek kialakítása jelent most komolyabb kihívásokat számunkra, de ha végre rendeződik a vírushelyzet, minden tervünket valóra fogjuk váltani” – mondta végezetül Kolcsár József.
