Teljes odaadással támogatja azokat a törekvéseket, amelyek Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el, és igyekszenek megteremteni ennek az intézményeit az összehangolt fejlődés érdekében — jelentette ki Sólyom László Csíkszeredában a székelyföldi megyék és városok önkormányzati vezetőivel folytatott megbeszélés után.
A magyar államfő tegnap délelőtt Tőkés László református püspökkel, egyetemistákkal, középiskolásokkal, nagycsaládos magyarokkal találkozott.
A Tőkés László püspökkel folytatott eszmecseréről az EMNT elnöke számolt be a sajtónak. Elmondta: a romániai magyar politikai helyzetről és az európai parlamenti képviseletről, ezen túlmenően az egyetemügyről és a partiumi egyetem akkreditációjáról, a határ menti partiumi regionális ügyekről beszéltek. A püspök beszélt a romániai magyarság politikai megosztottságáról is, véleménye szerint ennek az az oka, hogy Markó Béla, az RMDSZ, illetve Szász Jenő, az MPP elnöke nem találta meg a közös hangot. Sólyom László későbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni. A politikai aktivitás mindig jellemző volt erre a közösségre — tette hozzá
A köztársasági elnököt székelyföldi magánlátogatásának második napján az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői, nagycsaládos szülők és gyermekek fogadták a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban. Az elnök szívet melengető találkozásnak nevezte az eseményt, hangsúlyozva: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, sok magyar gyereknek kell születnie. Örömét fejezte ki, hogy a Kárpát-medencében a nagycsaládosoknak egész mozgalma alakult már ki.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán az államfő a diákokkal és az egyetem vezetőivel találkozott. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem nemrég megkapta az akkreditációt, remélve, hogy a Sapientia is elnyeri majd ezt az elismerést. Kifejezte reményét, hogy miután államilag hivatalosan is elismerik az egyetemet, a román állam is hozzájárul az intézmény finanszírozásához.
A magyar nemzet kulturális egységet alkot, a kulturális nemzet fogalma nem áll ellentétben a politikai nemzet fogalmával — hangsúlyozta a csíkszeredai látogatását záró sajtóértekezletén Sólyom László, aki — mint fogalmazott — mostani székelyföldi látogatásán ezzel az üzenettel érkezett a romániai magyarsághoz. ,,A magyar alkotmánynak és személyes felfogásomnak is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez, a kulturális nemzet fogalmát igyekszem elfogadtatni egész Európában" — mondta Sólyom László. Hangsúlyozta: örömmel fogadta Traian Băsescu elnöknek az előző napi ünnepségen mondott szavait, miszerint a Romániában élő minden nemzetnek joga van az identitásához, a nemzeti szellem megőrzéséhez. A romániai magyarság önálló léte érték Románia számára, mint ahogy az is érték, hogy Magyarországon létezik egy román, egy szlovák és több más nemzetiségű világ, úgy tekintjük, hogy ez gazdagít minket — mondta Sólyom László.
Látogatásának másik célja — folytatta —, hogy Székelyföldön ünnepelje az 1956-os forradalom évfordulóját. Ez a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, akárcsak a szabadságra vágyó más népek között is. Emlékeztetett arra, hogy sok román áldozata is volt az akkori események utáni megtorlásoknak. Ismételten utalt arra: korábban már kérte a román államot, hogy rehabilitálja az akkor meghurcolt elítélteket. Ezt a kérését megismételte most is, Băsescu pedig arról tájékoztatta őt, hogy megindult ezzel kapcsolatban a munka — mondta Sólyom László. ,,Nagyon örülnék, ha Romániában az ötvenhatosokra vonatkozó ítéleteket megsemmisítenék, s az egykori áldozatok legalább szimbolikus kárpótlásban részesülhetnének" — hangoztatta a köztársasági elnök.
