Folytatjuk az elmúlt esztendő néhány fontos, lapunkban is tükrözött gazdasági vonatkozású eseményének felelevenítését. A második negyedévben a járvány első hulláma után a legtöbb hír a munkahelyek megmentéséről, az állami beavatkozásokról, a késlekedő kormányintézkedésekről szólt.
Április
Hitel. Románia 400 millió euró hitelt kapott a Világbanktól a koronavírus-járvány megfékezésére azon rendkívüli hitelprogram keretében, amelyet a tagországok 48 órán belül igénybe vehetnek egészségügyi és természeti katasztrófahelyzetek esetében.
Megszólalt az Európai Bizottság. A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió megerősítéséhez – közölte az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint az elképzelés mindenekelőtt a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés újratervezését jelenti. Az EB ugyanakkor egy 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programot indított.
Legnagyobb bajban a kis- és középvállalkozások. Cristian Hostiuc szakíró szerint az 540 ezer hazai kis- és középvállalkozást, valamint az itt alkalmazott valamivel több mint hárommillió munkavállalót érte és éri el leginkább a válság. A tapasztalat is azt mutatta, hogy innen kerül ki a legtöbb kényszerszabadságos, becslések szerint mintegy 1,2–1,4 millió fő.
Kényszerszabadságon a közalkalmazottak. Fél hónapos kényszerszabadságra küldi a kormány azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben – jelentette be Ludovic Orban miniszterelnök. Minden érintett intézményben két csoportra osztják az alkalmazottakat, egyik fele 15 napig biztosítja a működést, a másik csoport erre az időre kényszerszabadságra megy, majd 15 nap múlva cserélnek. A kényszerszabadságon lévő dolgozók, akárcsak a versenyszférában, a bérük 75 százalékát kapják meg.
Exportstop. Marcel Vela belügyminiszter bejelentése szerint exporttilalom lép érvénybe a búzára, búzalisztre, árpára, zabra, szójára, kukoricára, olajos magvakra, illetve az olajgyártás melléktermékeire, továbbá tilos lesz az országból kivinni pékipari termékeket, kekszeket, de ugyanígy cukrot is. A katonai rendelkezés célja biztosítani a hazai üzletek megfelelő ellátottságát. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a malmoknál, pékségeknél áprilisban 899 tonna búzát és 409 tonna búzalisztet tároltak, puliszkaliszt gyártására használható kukoricából azonban nincsenek a nyilvántartásukban készletek. A tőkehúst, hústermékeket, húskonzerveket előállító egységek a megszokott ütemben dolgoznak, ugyanígy a tejfeldolgozó egységek is.
Lejtmenetben. A 2020-as esztendő első két hónapjában 70,86 százalékkal, 409 millió euróra csökkentek a külföldi közvetlen tőkeberuházások Romániában 2019 azonos időszakához mérten – közölte a Román Nemzeti Bank.
Késleltetett indulás. A kezdeti hiba után az IMM Invest nevű, a kis- és középvállalkozások hitelezését támogató program a hónap végén végre elindulhatott. A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítését célzó kedvezményes hitelprogram internetes platformja az indulás pillanatától nem volt elérhető. A beiratkozás folyamatos év végéig, illetve mindaddig, amíg az érintettek felhasználják az erre szánt 15 milliárd lejes keretet.
Május
Ígéretek. Románia az állami beruházási programokkal, a magánberuházások ösztönzésével és a kényszerszabadságról visszatérők bérköltségének részleges átvállalásával akarja támogatni a koronavírus-járvány által sújtott gazdaság újraindulását – jelentette be Ludovic Orban kormányfő.
Költségvetési hiány. Az Európai Bizottság Romániában hatszázalékos gazdasági visszaeséssel számol év végéig és 4,2 százalékos növekedéssel jövőre, az államháztartási hiány pedig 9,2 százalék lehet 2020-ban és 11,4 százalék 2021-ben, ha a bukaresti kormány nem változtat a költségvetés jelenlegi szerkezetén.
Bajban Kovászna. Rányomta bélyegét a koronavírus-járvány a fürdőváros turizmusára, csaknem ezer alkalmazott megélhetése van veszélyben, hiszen bezártak a szállodák, az éttermek, a szórakozóhelyek. Gyerő József polgármester szerint a lakosság, a gazdaság, az önkormányzat egyaránt a tűréshatár közelébe ért gazdasági, szociális téren, de a mindennapi élet más szempontjából is.
Adóamnesztia. Adóamnesztiát és adókedvezményt biztosít a vállalatoknak a kormány – áll az adóhatóság közleményében. A döntés értelmében elengedik az adótartozások után felszámolt késedelmi és büntetőkamatokat, amennyiben a cégek december 15-ig rendezik adótartozásaikat. A pénzügyminisztérium szerint a rendelkezés segíthet a járvány sújtotta gazdasági szereplőkön, ugyanakkor az amnesztia 2 milliárd lej pluszbevételhez is juttatja az államháztartást.
Hitelmoratórium. Két hónap alatt 317 ezer jogi és magánszemély kérte hitelei törlesztőrészleteinek ideiglenes felfüggesztését, a kereskedelmi bankok eddig 265 ezret, vagyis a kérelmek 83 százalékát hagyták jóvá – közölte a romániai kereskedelmi bankok egyesülete. A hiteltörlesztésről szóló moratóriumot a kormány március végén fogadta el, és azok a jogi és magánszemélyek kérhették legtöbb kilenc hónapra vagy rövidebb időre, akiknek bevételkiesést okozott a koronavírus-járvány.
Ipari park. Válságidőben is sikerül befektetőket vonzani a szépmezői ipari parkba. A német Rauschert cégcsoport romániai leányvállalatával szerződött a működtető, illetve egy újabb versenytárgyalás is zárult – nyilatkozta Miklós Zoltán, a park gondnokságát ellátó Sepsi Ipar Kft. igazgatója.
Passzív irodaház. Bemutattuk a sepsiszentgyörgyi Olt utca elején épülő irodaházat, amely a Gnom Designe Kft. székháza lesz. Az úgynevezett passzívház típusú létesítményben (a szabvány szerint télen a fűtés, nyáron pedig a hűtés minimális energiaráfordítással történik) az utca felőli traktusban az úgynevezett cellás irodák kapnak helyet, míg az épület hátsó részében a nagyobb, közös munkára alkalmas terek.
Javaslat. Románia 19,626 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól a gazdaság újraindítására. Az összeg része annak a tervezett 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagnak, amellyel az Európai Bizottság segítené a befektetéseket és a talpra állást a tagállamokban a koronavírus-válság után.
Tanácsadók. Három vállalkozói szervezettel kötött együttműködési megállapodást Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A gazdasági konzultatív testülettel az önkormányzat előre ismerteti a beruházásait, gazdasági jellegű terveit, amely véleményezi azokat, és lehetőség szerint részt vállal a megvalósításukból is. Ugyanakkor javaslatokat fogalmaz meg az önkormányzat számára.
Június
A sor végén. Megyénkben nemcsak a bérek alacsonyabbak, mint máshol, hanem csökkentek is tavalyhoz képest. A Központi Fejlesztési Régióban (is) a sor végén Kovászna megye található havi 4007 lejes bruttó (2432 lej nettó) átlagbérrel. A fejlesztési régióhoz tartozó megyékben 4803 lej volt a bruttó átlagbér márciusban. A 2019-es év hasonló időszakához mérten a nettó átlagbér a megyék többségében nőtt, csak Kovászna megyében csökkent, 2,8 százalékkal. Március végén a hét megyét magában foglaló régió területén 695 123 alkalmazottat tartottak nyilván.
Bezárt a nadrággyár. A sepsiszentgyörgyi kábelköteggyárhoz, a Valkeshez hasonlóan, a koronavírus-járvány okozta kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében bezár az esztelneki nadrággyár is. Az RHM Pants gyárat érintő döntést szűkszavú tájékoztatóban ismertette honlapján a Dr. Bock Industries cégcsoport, mely a kereslethiánnyal, valamint legfontosabb ügyfelei megrendeléseinek visszavonásával indokolta a leállást. Több mint kétszáz munkavállalót bocsátottak el, összességében pedig mintegy félezren maradtak munka nélkül.
Sajtó a válságban. Lapunk és ezzel együtt a hasonló „cipőben járó” helyi napilapok járványhelyzet miatti gazdasági változásait, folyamatait vázolva nyújtottunk betekintést az ágazatba. A szolgáltatásalapú támogatásokat, illetve a digitalizáció révén bevezetett új szolgáltatásokat is bemutattuk.
Elektronikus étlap. A sepsiszentgyörgyi Contactonomy startup vállalkozás Contactless Menü megoldását egyes háromszéki vendéglők is alkalmazzák – adta hírül Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. A cMenü alkalmazással csökkenthető a vírus terjedésének kockázata, amely elősegíti a vendégek biztonságérzetét, ugyanakkor egyedi élményt is nyújt. A digitális megoldás olyan érintkezésmentes technológiákon alapul, mint a leolvasó QR-kód vagy telefonérintéses fizetésmód (NFC).
Kései idénynyitás. Június végén a turistaszezon újranyitása alkalmával Kovásznára, a Dacia Szállodába látogatott Violeta Alexandru munkaügyi miniszter.
Araszoló terelőút. Lelassult, de araszol a sepsiszentgyörgyi terelőút ügye. Antal Árpád polgármester közlése szerint a beruházás gazdasági és műszaki mutatóit az önkormányzat után a közutakat és autópályákat kezelő országos társaság és a közlekedésügyi minisztérium is elfogadta, készül az erre vonatkozó kormányhatározat. A 11,4 kilométer hosszúságú terelőutat az eredeti tervek szerint 2022-ben kellene átadni a forgalomnak.
