Farcádi Botond
Váratlannak talán nem, annál inkább kiábrándítónak nevezhető az Európai Bizottság álláspontja a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés kapcsán. Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős biztos, az Európai Bizottság alelnöke olyan lazán vette semmibe az egymilliónál több aláíró, ötvenmilliónál több érintett és a demokratikusan választott Európai Parlament akaratát, hogy azt bármely kevéssé fejlett demokráciában, autokráciában vagy diktatúrában megirigyelhetnék, és olyan fennhéjázó stílusban érvelt, hogy a román államhatalom legfőbb korifeusai továbbképzésre jelentkezhetnének az uniós testületnél magyar- és kisebbségellenességük fejlesztésére.
Věra Jourová neve a magyaroknak ismerős lehet onnan is, hogy ő a Bizottság azon alelnöke, aki tavaly azzal a kijelentésével kavart nagy port, melyben Magyarországot beteg demokráciának nevezte. Hogy pontosan mit értett ez alatt, azóta sem derült ki, a Minority SafePack kapcsán közzétett állásfoglalásával viszont legalább az „egészséges” demokrácia működésébe betekintést nyerhetünk.
Ezek szerint az Európai Bizottságnak kicsit sem problematikus, ha nemes egyszerűséggel lesöpörnek az asztalról egy olyan kezdeményezést, amely az Európai Unión belül élő őshonos kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió polgár jogvédelmét célozza, és amelyet tevőlegesen támogatott, kézjegyével látott el több mint egymillió személy. Az Európai Bizottságot az sem zavarja különösebben, ha a Minority SafePacket az EU egyetlen közvetlenül választott testülete, az Európai Parlament is hatalmas többséggel támogatta. A Bizottság „egészséges” demokrácia-értelmezésébe simán belefér, hogy kvázi indoklás nélkül utasít el egy alulról érkező kezdeményezést. Amit ugyanis Věra Jourová magyarázatként hozzátold az elutasító állásfoglaláshoz, az olyan semmitmondó, szánalmas magyarázkodás, amelyről a romániai magyaroknak azonnal Bukarest kioktató, képmutató hazugsága jut eszébe, miszerint nálunk példaértékűen megoldott a kisebbségek helyzete.
Van azonban az Európai Bizottság álláspontjának egy, a kisebbségben élő nemzeti közösségek problémáin túlmutató, az Európai Unió minden egyes polgárát érintő vetülete is. A Minority SafePack ugyanis az ötödik európai polgári kezdeményezés, amelyet a magát a demokrácia, az igazság, a jogállamiság és az értékelvűség őrének tartó Európai Bizottság elutasít. De vajon miféle demokrácia az, ahol a polgárok egyetlen jogalkotási lehetőségét lazán elutasítja egy közvetlenül nem is választott testület? Miféle értékelvűség az, amely miközben egyes tagállamokat pellengérre helyez a jogállamiságot kérve számon rajtuk, ötvenmillió kisebbségben élő uniós polgár jogvédelmére fittyet hány? Ez lenne az a demokrácia, amelyet példaként tárnak elénk, ezek lennének azok az értékek, amelyekre alapoznák az Európai Unió jövőjét?
