Ismét a parlament elé terjesztik állampolgári kezdeményezésként Székelyföld autonómiastatútumát — erről döntött szombaton ünnepi és munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács. Az ötödik születésnapját ünneplő testület Gábor Áron-díjjal tüntette ki azokat, akik sokat tettek Székelyföld autonómiájáért, a székely közösségi tudat megerősödéséért.
,,Nem értük el öt év alatt Székelyföld autonómiáját, de nincs Európában egyetlen működő területi autonómia sem, amelyet öt év alatt vívtak volna ki. Elértük viszont, hogy a közfigyelem középpontjába állítottuk Székelyföld autonómiájának kérdését — ezekkel a szavakkal vonta meg az elmúlt öt esztendő mérlegét Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Visszatekintőjében felidézte az elmúlt évek eseményeit — a Csapó József által kidolgozott statútum érdemeit, ennek két parlamenti beterjesztését és elutasítását, a székelyudvarhelyi, majd gyergyóditrói nagygyűléseket, a népszavazást, a nemzetközi kapcsolatépítést —, de beszélt a közeljövő teendőiről is: nagyon fontos, hogy megnyerjék az ügynek a székelyföldi önkormányzatokat, hogy kezdeményezzék és támogassák a hivatalos népszavazás kiírását. Izsák megfogalmazása szerint ez szakítópróba, az önkormányzatok autonómia iránti hűségének próbája, és el kell érniük azt is, hogy a parlamenti képviselet minden eszközzel küzdjön az autonómiastatútum elfogadásáért. Meg kell nyerniük az anyaország és a nemzetközi fórumok támogatását — fogalmazott az elnök.
A szombati ülés ünnepi momentuma volt a Gábor Áron-díjak átadása. Az SZNT alapszabályzata szerint évente egy székelyföldi, egy Kárpát-medencei, egy Kárpát-medencén kívüli személyiséget és egy szervezetet jutalmaz a kitüntetéssel. Idén Birtalan Ákos képviselőt díjazták, aki elsőként vállalta az autonómiastatútum parlamenti beterjesztését, Egyed Ákos történészprofesszort, aki a legtöbbet foglalkozott a székelység történelmével, Komlóssy Józsefet az Európa Tanácsban és az ENSZ-ben kifejtett tevékenységéért, valamint a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért Egyesületet.
A testület két határozatot fogadott el. Döntöttek arról, hogy állampolgári kezdeményezésként — 100 000 aláírás összegyűjtésével — vagy a parlamenti képviselők révén harmadszor is a román parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiastatútumát, illetve kérik a román és magyar kormánytól, újítsák meg, aktualizálják a két ország közötti, 1996-ben aláírt alapszerződést. Meglátásuk szerint az új dokumentumba be kell építeni az ET és az EP azóta elfogadott ajánlásait, amelyek garantálják az etnikai és nyelvi közösségek jogait és egyenlőségét. A szerződésnek nevesítenie kellene a területi autonómiát a kisebbségi jogok intézményi garanciájaként.
A székek elnökei beszámoltak a népszavazás helyzetéről. Mindenütt mozgolódnak, a határozattervezeteket sok helyen beterjesztették, de egyelőre alig néhány településen született döntés. A következő hetekben várhatóan megsokszorozódik ezek száma. Eddig Gyergyóditróban és Gyergyóalfaluban, Kézdivásárhelyen, Kőröspatakon fogadták el a határozatot, Újszékelyen elutasította az RMDSZ-es többségű tanács, Marosvásárhelyen, Kovásznán és Zágonban a polgármesterek nem hajlandóak napirendre tűzni. Az SZNT ülése végén létrehozta a nyolc szakbizottságot, melyek feladata lesz különböző szakterületeken tanulmányokat, tervezeteket készíteni.
