Sólyom László Felső-Háromszéken

2008. október 27., hétfő, Közélet

Gelenceiek gyűrűjében a magyar államfő

Sólyom László köztársasági elnök szombati felső-háromszéki látogatása, mintha az időjárás is igazodnék a történelmileg is tematizált útvonalhoz, Eresztevényben Gábor Áron síremlékénél kora reggeli hidegben és metsző szélben kezdődött. A Nemere szele és az ennek szigorát mérséklő államelnök közvetlen és szimpatikus személyisége pirosította arcok érdeklődő figyelemmel követték Oláh Badi Álmos maksai polgármester köszöntőjét, majd e sorok írója által a kökösi csata megidézését, Gábor Áron halála körülményeinek rajzát, uzoni elhantolását egyetlen éjszakára s az eresztevényi temetést, a székelység szimbolikus hőse sírjának kozák lovasok általi megtiprását, az 1892-es monumentális emlékműállítást Gyárfás Győző inzsellér tervei alapján.

A legendás hírű útépítő és emlékműállító mérnök személyisége és alkotásai az előző napi sepsiszentgyörgyi múzeumi látogatás áramköréhez kapcsolták a szombati nap eseményeit, mert a vendégek a Székely Nemzeti Múzeumban megismerték Gyárfás Jenő alkotását, Gábor Áron halálát a kökösi csatában, s az előző esti értelmiségi találkozó is a régi megyeháza Gábor Áron Termében zajlott.

Eresztevény után a gépkocsioszlop Felsőcsernáton felé vette útját, ahol dr. Rákossy Árpád szobránál, a Bod Péter Általános Iskola előtt Bölöni Dávid polgármester köszöntötte a Magyar Köztársaság elnökét. E sorok írójának csak utalnia kellett a Rákosi- és a Kádár-korszakban is elítélt Rákossy Árpád személyiségére, hiszen dr. Sólyom László annak idején meleg szavakkal idézte a mártírsorsú bíró kálváriáját, aki a bírói igazságosság és becsületesség szimbóluma is, szembehelyezkedvén mindkét diktatúrával.

Bod Péter szülőfalujából az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum felé kanyarodott a gépkocsioszlop. A tájmúzeumban Haszmann Pál parlamenti képviselő és a Haszmann család tagjai fogadták Sólyom Lászlót a tőlük megszokott, megnyerően egyszerű és érzelmi fedezetű szavakkal. A múzeum sokrétű és páratlanul gazdag gyűjteménye valósággal elbűvölte a vendégeket. A mezőgazdaságigép- és -eszközgyűjtemény megtekintése közben a kíséret tagjaiból egyre-másra szakadtak ki a csodálkozó szavak: a világot bejártam, de ilyent még nem láttam sehol! Haszmann Pál egy készülő, mélyfaragású monumentális székely kapun avatta be a látogatókat a fafaragászat műhelytitkaiba, ami alkalmat teremtett arra, hogy képzeletben a rodostói Magyar utcába is elkalauzoljuk a Magyar Köztársaság elnökét, és felhívjuk a figyelmét a kormányzati közömbösségre, a Magyar utca magyar jellegének leépülésére.

Csernáton után a céhes város, Kézdivásárhely következett. Az ottani látogatás bemutatásának tiszte Iochom István kollégámé. Én csak annyit jegyzek meg, hogy Sólyom László a város főterén ismét találkozott Gábor Áron személyiségével, s a napi program fontos kitérője volt a kaszárnya épületének megtekintése, amelyet végre sikerült tető alá hozni, és így megmenteni az enyészet romboló pusztításától.

Kézdivásárhely után Gelence és ennek műemlék temploma következett, amelyet a világörökség részeként Jánó Mihály művészettörténész mutatott be. Gelence lakossága ugyancsak felkészült a vendéglátásra, a legnagyobb sokaság itt integetett a tisztára sepert elejű porták kerítése mögül.

A következő állomás Sósmező volt. Só­lyom László az egynyelvű feliratozású mauzóleumnál koszorúzott. A vendégek megtekintettek néhány, még régi feliratozású német és magyar keresztet. Sósmezőn és később Ojtozban alkalom adódott arra, hogy az Ojtoz völgyének egészéről beszélgessünk, és nyomatékosíthassuk azt, hogy az Ojtoz a hadak útján nevű katonatörténeti múzeumra mekkora szükség van.

Az ojtozi Anselmo vendégfogadó vadásztermében ebéd közben lehetett összegezni a nap tapasztalatait. Ekkor Dimény Zoltán berecki polgármester és Tamás Sándor megyeitanács-elnök biztosíthatott arról, hogy két éven belül állni fog az egyik olyan honvédlaktanya, amelyben a múzeum helyet kaphat.

A magas rangú vendég tiszteletére adott ojtozi ebéd egyszerre volt különleges és helyi ízeket-aromákat tányérba, pohárba gyűjtő ízélmény. A fácán- és fürjhúsleves fásgaluskával nem mindennapi eledel, a főtt leveshúsok és zöldségek tormával is az ínyesmesterség csúcsait jelzik, a sült pisztráng gratinírozott vadalmával s a szarvasbélszín áfonyamártással, az áfonya- és szilvapálinka, a tepertős pogácsa, pityókás pogácsa és a kürtőskalács az ojtozi ízélményeket tette emlékezetessé.

Az ojtozi fogadás végére az időjárás is ráhangolódott, szikrázóan napossá és fényessé derült rá a gazdag programú, emlékezetesen kellemes napra, amelyen az egyik leghitelesebb magyar méltóság tette tisztét az általa nagyra becsült székelység szálláshelyének délkeleti térségében.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2008-10-27: Közélet - Farkas Réka:

Parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot (Ötéves évfordulóját ünnepelte az SZNT)

Ismét a parlament elé terjesztik állampolgári kezdeményezésként Székelyföld autonómiastatútumát — erről döntött szombaton ünnepi és munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács. Az ötödik születésnapját ünneplő testület Gábor Áron-díjjal tüntette ki azokat, akik sokat tettek Székelyföld autonómiájáért, a székely közösségi tudat megerősödéséért.
2008-10-27: Közélet - Iochom István:

A kisebbségeknek joguk van az autonómiához (Kézdivásárhely)

Séta Kézdivásárhely főterén
Tíz órakor érkezett Sólyom László a céhes város, Kézdivásárhely főterére. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a következő szavakkal köszöntötte: 1940 óta magyar főméltóság nem járt Kézdivásárhelyen, akkor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója járt Kézdivásárhelyen. — Akkor éppen ideje volt — mondotta viccesen Sólyom László. Dimény Attila, a céhtörténeti múzeum vezetője a város történetéről tartott rövid ismertetőt. Az elnök és kísérete gyalog tette meg az utat az egykori hadapródkaszárnyáig, ahol Sólyom László megkoszorúzta az első és második világháborúban, valamint az 1848/49-es szabadságharcban elesetteknek állított emlékművet. Az elnök útban a Vigadó felé Gábor Áron szobrát is megtekintette.