Iskolásként egy-egy új iskolai év kezdetén jó jegyeket látunk magunk előtt sorakozni az ellenőrzőben, és persze rendezett füzeteket, melyekben hiánytalanul és gyöngybetűkkel le van jegyzetelve minden lecke. De sajnos pár hét elég a szamárfülhöz és a tintapacához, s az ellenőrzőnk látványa sem olyan rózsás, mint ahogy azt az elején elgondoltuk, megfogadtuk magunknak. Nem úgy alakult, ahogy elterveztük...

Ezek csupán apróságok. Az adott élethelyzetben tragédiának tűnhetnek ugyan ezek is, de gyermeki aggyal felfogjuk, és a lelkünk mélyén érezzük, hogy nem ezek állítják feje tetejére az életünket. Ezek a csalódások csupán apránként felkészítenek bennünket a felnőttkorra, a kegyetlen nagybetűs életre, amikor majd sokkal súlyosabb dolgok is meg fognak esni velünk...

A nagybetűs élet elején is tervezünk. És valljuk be őszintén, sokszor az irrealitás küszöbét súroljuk, annyi szépet és jót elképzelünk magunknak. De a mesébe illő szép élet ott marad az álmok birodalmában, mert rá kell jönnünk arra, hogy ahogyan egykor a Barbie baba sem volt igazi s az iskolai füzetünk sem volt patyolat, úgy az élet sem tökéletes. Az élet tökéletlen, vagy amikor épp tökéletesnek éreznénk, akkor törik derékba.

Amikor egy édesanya élet-halál harcot vív egy csúnya betegséggel, amikor a szülők nagyon fiatalon veszítik el gyermeküket egy közúti balesetben, amikor betegen vagy halva születik egy gyermek, elkeseredünk és azt kérdezzük: miért engedi ezt Isten? Miért nem akadályoz meg Isten egy terrortámadást, miért nem vet véget ennek a világjárványnak? Hol van, amikor földrengések, cunamik, hurrikánok áldozatául esnek települések és vele együtt emberi életek?

Jogosnak tűnhetnek a kérdések, de csak első látásra. Mert ha mélyebbre ásunk a témában, ha elkezdjük böngészni a Szentírást, és megnézzük, hogy mit tanít ezzel kapcsolatosan, rá kell jönnünk, hogy igazából rosszul közelítettük meg a dolgokat... nem Isten hiánya vagy figyelmetlensége, esetleg rosszindulata engedi, hogy tökéletlen életünk legyen. Ő ugyanis sehol nem ígért olyant, hogy a benne bízók élete jó lesz, baj-, betegség- és szomorúságmentes. Azt viszont megígérte, hogy földi életünk során, hozzon az jót vagy rosszat, ő lesz az, aki megsegít, erőt ad, vigasztal és bátorít, szeretetével átölel mindennap. És Isten betartja az ígéreteit. Ennek tudatában tervezgessük ezt az évet és az egész életet! Isten erőt adó kegyelme kísérjen bennünket végig az úton, vezessen át völgyeken és bérceken, nehéz perceken és boldog pillanatokon keresztül egyaránt.

„Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon,
azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg,
a láng nem éget meg.” (Ézs 43,2)

Marosi Tünde